<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
<?xml-stylesheet href="http://zolderdo.net/styles/rss.css" type="text/css"?>
<rdf:RDF 
  xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" 
  xmlns="http://my.netscape.com/rdf/simple/0.9/"
>

 <channel>
  <title>Z?ld Erd? M?rn?ki Iroda</title>
  <link>http://zolderdo.net/1_zld_erd_mrnki_iroda</link>
  <description></description>
 </channel>
    <item>
   <title>Amikor a farok csóválja a kutyát!!!</title>
   <description>&lt;font size=&quot;3&quot;&gt;Tiszántúli Természetvédők Társulata válasza az FVM TEFO levelére (ForestPress)        Nyomtatás         Email&lt;br /&gt;A T.T.T. észrevételei az FVM állásfoglaláshoz&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;A talajvízszint csökkenése&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;A sajóládi vízmű 2004-től a talajvíz csökkenésére nem lehetett  negatív hatással, mivel 1996-tól a  vízmű nem üzemel. Az erdő jelenlegi termőhelyi viszonyai jók, az erdő regenerációs képessége pedig olyan kiváló, hogy a kocsányos tölgy (Quercus robur) és a magyar kőris magról is képes megújulni.&lt;/font&gt;&lt;br/&gt;&lt;br /&gt;&lt;font size=&quot;3&quot;&gt;Kedvezőtlen szocio-ökonómiai változások&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;A Sajóládi erdőben történt nagy arányú falopásokra való hivatkozás ellent mond a Délbükki Erdészeti Igazgatóság területéhez tartozó Tiszakeszi Erdőkörzet 2005. I. 01-től 2014. XII. 31-ig érvényes, tehát jelenleg hatályos 723. számú erdőtervében szereplő adatoknak, amennyiben a teljes erdőkörzetben az emberi eredetű károk megnevezett és feltüntetett aránya mindösszesen 4,6 %-ot tesz ki (124. oldal), az erdőtervben a Sajóládi erdő, mint az engedély nélküli fakitermelés (lopás) vonatkozásában különösen veszélyeztetett erdőterület nincs is megemlítve (97. oldal). A 2004-től napjainkig történt falopások megakadályozására, az erdő őrzés-védelmére tett intézkedések, az erre fordított 11,7 millió forint nem szolgálták hatékonyan a Sajóládi erdő megóvását, amit az is bizonyít, hogy a Sajólád községben működő Polgárőrséget nem vonták be az erdő őrzésébe, holott a helyben lakó, a rendőri szervekkel szorosan együttműködő polgárőrök önkéntesen is ellátták volna az erdő folyamatos őrzését.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;  A helyi lakosok nem lettek megfelelő módon tájékoztatva arról, hogy a Sajóládi erdő a 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelettel a Natura 2000 hálózatába került kijelölésre, mint különleges természetmegőrzési terület. (Egyedül szervezetünk tartott ismeretterjesztő előadással egybekötött lakossági fórumot 2007. októberében.) Az erdőterület védettségét sem a Polgármesteri Hivatalban elhelyezett írásos kifüggesztés, sem az erdőterület határain kihelyezett tájékoztató tábla nem jelezte.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Erdőgazdálkodási tevékenység&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;   Az FVM állásfoglalásának 5-ik oldalán az áll, hogy &amp;#8222; Amint korábban ezt említettük, a falopások következtében azokban az erdőkben, ahol a záródás 60% alá csökkent és elindult az erdőrészlet gyomosodása, az erdészeti hatóság a jogszabályok alapján engedélyezte az erdő véghasználatát és előírta az erdő felújítását. Ez azonban nem volt automatikus, amelyre példa a Sajólád 2A és 1E erdőrészlet. Az előbbi esetében 2005 novemberében az erdőgazdálkodó kérte a terület egy részére a véghasználat engedélyezését az addig bekövetkezett falopásokra hivatkozva, azonban azt az erdészeti hatóság elutasította és az erdőgazdálkodót az erdőőrzés fokozására utasította. Az erdőrészletekben a záródás a kérelem benyújtásakor még meghaladta a 60%-ot, bár számos 0,3-0,4 ha-os üres folt volt már a területen és a fafaj összetétel a társulásra nézve kedvezőtlenül változott. Az erdészeti hatóság 2006-ban csak azt követően adta ki erre az erdőrészletre a fakitermelési engedélyt, hogy a falopás tovább fokozódott és a záródás a kritikus szint alá csökkent. Ekkor a területen már nem volt magaskőris elegyfajokból álló folt. Az erdőgazdálkodó által a terület egyetlen idős magaskőris főfafajú állományára &amp;#8211; Sajólád 1 E erdőrészlet &amp;#8211; beadott fakitermelési kérelmét az erdészeti igazgatóság elutasította 2007. novemberében, mivel annak természetbeni állapota alapján még az állomány további fenntartása indokolt.&amp;#8221;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;  A Miskolci Városi Ügyészség B. 10.660/2007/4. számon kiadott határozat indokolásának 3-ik oldalának 2-ik bekezdésében viszont az áll, miszerint: &amp;#8222;2007. március hó 19. napján az Északerdő Zrt., illetve a Délbükki Erdészeti Igazgatósága a 2007. évi erdőgazdálkodási tervének megváltoztatására irányuló kérelmét juttatta el a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságához, mely szerint az inkriminált erdőrészletben a folyamatos lopások következtében az állomány nagy mértékben kiritkult, az erdőrészlet nagyobb részét 2006. évben letermelték, így a maradék területen a tél során további lopások történtek, minek  következtében az állomány tovább nem tartható fenn. Az eljáró hatóság 2007. április 17. napján 14.3/1486/3/2007. számú határozatával a Sajólád 2 A erdőrészletben tervezett tarvágást engedélyezte&amp;#8230;&amp;#8221;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;  A fentiek alapján megállapítható, hogy a 2A erdőrészlet véghasználatának engedélyezésére valójában nem 2006-ban, hanem 2007. április 17-én került sor. 2007.  novemberében pedig már azért nem adott ki fakivágási engedélyt az erdészeti hatóság, mert szervezetünk 2007. november 04-én tett büntető feljelentése alapján a 2007. november 13-án a Miskolci Városi Ügyészség nyomozást rendelt el a Sajóládi erdő természetkárosítása ügyében.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;  Az FVM állásfoglalásának 6-ik oldalán a következő megállapítás áll a díszes tarkalepke élőhelyére vonatkozóan: &amp;#8222;A Sajóládi-erdőben a díszes tarkalepke élőhelyéül szolgáló kőrises állomány megőrzése érdekében az illegális fakitermeléssel érintett és a hazai jogszabályok alapján erdőfelújítási kötelezettség alá eső területeken az erdőfelújítás a talaj legkisebb bolygatásával &amp;#8211; tuskózás, teljes talajelőkészítés nélkül &amp;#8211; került kivitelezésre, így ennek során, a területen előforduló élővilág legkisebb mértékű veszélyeztetése valósult meg. Az egyes erdőrészletek felújítása a korábbi erdőállomány fajösszetételének megfelelően őshonos fafajokkal történt. Az élőhelyvédelmi irányelv &amp;#8211; közösségi jelentőségű élőhelyek megőrzésére irányuló &amp;#8211; rendelkezéseinek megfelelően a hazai jogszabályok már korábban is egyértelműen lefektették, hogy őshonos fafajú erdők véghasználata, vagy pusztulása esetén az erdőgazdálkodó ugyanolyan fafajú őshonos erdőtársulást köteles felújítani.&amp;#8221;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;   A véghasználattal történő, azaz tarvágásos erdőfelújítás a díszes tarkalepke populáció élőhelyeinek pusztulását eredményezi függetlenül attól, hogy a tarvágás tuskózás és teljes talajelőkészítés nélkül kerül kivitelezésre. A 2007. április 17-én kiadott vágási engedély alapján 2007. júniusában elvégzett  tarvágás ráadásul vegetációs időszakban, a díszes tarkalepke szaporodási időszakában került végrehajtásra!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;  A KvVM Természetvédelmi Hivatal által a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) védelmét szolgáló 2006-ban kiadott fajmegőrzési tervében az alábbi megállapítások olvashatók.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;A faj megőrzésének biológiai követelményei, veszélyeztető tényezők&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;   &amp;#8222;A rendelkezésre álló irodalmi adatok &amp;#8230; és eddigi előzetes magyar vizsgálatok egyaránt azt bizonyítják, hogy a faj megőrzésének leglényegesebb követelménye az élőhelyek megőrzése, méghozzá lehetőleg tájszintű léptékben, mert ez képes kompenzálni a fajra jellemző erős, természetes populáció-fluktuációkat, amelyek a faj komplex élőhelyszerkezetet igénylő, bonyolult életciklusából, illetve az r-stratégia jellegéből következnek, Ugyanezek a tényezők okozzák, hogy a populációk mesterséges tenyésztéssel való megerősítésének, illetve visszatelepítésének kevés az esélye, sőt amennyiben nem tudjuk az élőhelyek megfelelő szerkezetét megőrizni, teljesen kárbaveszett fáradságnak is bizonyul. A veszélyeztető tényezők között az európai szintű áttekintés is első helyen az erdőművelés módjának megváltozását, illetve a faj számára megfelelő erdők kiirtását és ültetvény-szerű erdőkkel való helyettesítését említi (van Swaay &amp;amp; Warren 1998). A hazai vizsgálatok teljes mértékben megerősítik és konkrét esetek bizonyítják, hogy a keményfás ligeterdők tarra vágása és nem megfelelő felújítása&amp;#8230; igen komoly, sőt valószínűleg a legsúlyosabb veszélyeztető tényező.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;3.1. Szakmapolitikai és jogszabály-alkotási követelmények&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;     A lepke védelméhez az alapvető jogi eszközök rendelkezésre állnak, azonban   vannak negatív tapasztalatok is. Az egyik: a természetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó, nem védett erdőkben folyó fakitermelési és vadgazdálkodási gyakorlat, amelyek esetenként súlyos természetkárosítással járnak.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;3.2. Élőhely-biztosítás&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;   A Natura 2000 hálózat kialakítása 2004-től jelentősen hozzájárulhat a faj területi védelméhez, amennyiben a kijelölt területeken a 2004-ben született 275/2004. (X. 8.) számú kormány rendeletben megfogalmazott kötelezettségeket és korlátozásokat betartják, illetve betartatják mind vízügyi, mind erdőművelési beavatkozások tekintetében.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;3.3. A földhasználathoz kapcsolódó tennivalók&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;  Fontos követelmény, hogy&amp;#8230; semmiképp se csökkenhessen az őshonos faállományú, természetközeli vagy féltermészetes erdőállományok aránya, azaz mellőzzék a keményfás ligeterdők tarvágásos véghasználatát&amp;#8230;&amp;#8221;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Az FVM állásfoglalás 7-ik oldalán olvasható hivatkozások.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;   &amp;#8222;Magyarországon az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (Evt.) előírásai úgy rendelkeznek, hogy ha az erdőben 0,5 ha-nál nagyobb területen a faállomány kipusztul, vagy a fák koronavetülete által fedett terület (záródás) 60% alá csökken, az erdőgazdálkodónak az erdő felújítását 2 éven belül meg kell kezdeni. Az adatsorokból látható, hogy 2004-2008 között a 20 év feletti erdőállományok területében 29,2 ha csökkenés következett be, amelynek oka a folyamatos falopás. A 20 év feletti erdők már elérik azt a vastagsági fokot (8-10 cm átmérő), amely felett a helyi lakosság tüzelőnek használja a fát.&lt;br /&gt;   A fentiek alapján megállapítható, hogy az erdészeti hatóság eljárása jogszerű volt, az erdőgazdálkodó kérelmére indult eljárások során mérlegelte az összes körülményt és a terület erdőállomány-tipusának &amp;#8211; és így a közösségi jelentőségű faj élőhelyének &amp;#8211; megmaradását leginkább szolgáló döntéseket hozott. Az erdőgazdálkodó a rendelkezésekre álló eszközöket maximálisan kihasználva megpróbált gondoskodni a termőhelynek megfelelő erdőtársulás fennmaradásáról.&amp;#8221;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;   A fenti jogi és szakmai hivatkozások teljességgel  elfogadhatatlanok,  mivel az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi  LIV. törvény (Etv.) 41.§ (4) bekezdése úgy rendelkezik, miszerint: &amp;#8222;A véghasználat befejezését követően &amp;#8211; továbbá, ha az erdő faállománya összefüggően ötezer négyzetmétert meghaladó területen bármilyen okból kipusztult, illetve a faanyagtermelést szolgáló erdőben a fák koronavetülete által fedett terület hatvan százalék alá csökken &amp;#8211; az erdőgazdálkodónak az erdőfelújítást meg kell kezdenie&amp;#8230;&amp;#8221;&lt;br /&gt; Az Etv 41.§ (1) bekezdése definiálja az erdőfelújítás fogalmát, eszerint: Az erdő felújításának minősül az erdő kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli létrehozására irányuló tevékenység.&amp;#8221; &lt;br /&gt;Az Etv. erdőfelújításra (fatelepítésre) vonatkozó 41.§ (4) bekezdés szerinti  rendelkezése kizárólag azt írja elő, hogy a véghasználat befejezését követően az erdőgazdálkodónak az erdőfelújítást (fatelepítést) meg kell kezdenie, továbbá abban az esetben is meg kell kezdenie az erdőfelújítást (fatelepítést), ha az erdő faállománya bármilyen okból kipusztult, illetve a faanyagtermelést szolgáló erdőben a fák koronavetülete hatvan százalék alá csökkent. Jelen esetben tehát a magyar erdőtörvény szerint az erdőgazdálkodónak az alkalmi falopások által kiritkult erdőfoltokban, lékekben  a faállomány újbóli létrehozására, azaz fák elültetésére és nem az erdőrészek még megmaradt faállományának tarra vágására volt törvény által előírt kötelezettsége!&lt;br /&gt;Az Etv.14.§ (1) bekezdése szerint: &amp;#8222;Az erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodási tevékenysége keretében jogosult, illetve köteles gondoskodni&lt;br /&gt;f) az erdő védelméről, az egyes erdőgazdálkodási munkák elvégzéséről, valamint az erdő őrzéséről;&amp;#8221;&lt;br /&gt;   Az erdő őrzésére vonatkozó törvényi kötelezettségének az erdőt kezelő erdészeti igazgatóság minden kétséget kizáróan nem tett eleget, azaz nem volt képes megvédeni az erdőt a fatolvajoktól. A Etv. a faanyagtermelést szolgáló erdőre vonatkozóan is az erdőfelújítást, a kiritkult erdőrészekben a faállomány újratelepítését írja elő. A Sajóládi erdő azonban elsődlegesen a Natura 2000 hálózatába tartozó természetmegőrzési terület és közösségi jelentőségű élőhelytípus, ahol a falopások következtében kiritkult kisebb erdőfoltokban, illetve lékekben tölgy-kőris fafajok alátelepítését kellett volna elvégezni, és a legkevésbé sem az erdőrészek véghasználattal való letermelésével az erdei élőhelyeket elpusztítani.&lt;br /&gt;    Az Etv. 60.§ (3) bekezdése szerint: &amp;#8222;A fa kitermelésekor figyelemmel kell lenni a források védőterületére, a védett szervezetek élőhelyére&amp;#8230;&amp;#8221;&lt;br /&gt; A védett szervezetek élőhelyére akkor is figyelemmel kellett volna lenni, ha nem egy, a Natura 2000 hálózatába kijelölt erdőterületen kerül sor fakitermelésre.&lt;br /&gt;    A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43.§ (1) bekezdése szerint: &amp;#8222;Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.&amp;#8221;&lt;br /&gt;   Tekintettel arra, hogy a Sajóládi erdő termőhelyi viszonyai kiválónak minősülnek, mivel természetes úton magról képes megújulni mind a kocsányos tölgy - amely az erdő egészen kivételes regenerációs képességéről árulkodik -, mind pedig a magyar kőris, továbbá a véghasználatra kijelölt erdőrészek kitermelését egészségügyi okok sem indokolták, ezért teljesen indokolatlan, egyszersmind  jogellenes volt az 1996. évi LIV. törvény 14.§ (1) bek. f) pont rendelkezésének be nem tartása, az erdőterület nem megfelelő őrzése által bekövetkezett falopások által kiritkult erdőterületek véghasználattal történő letermelésnek engedélyezése, s a nem jogszerűen kiadott engedélyek alapján, a legkevésbé sem szakszerűen elvégzett  véghasználat  végrehajtása a Sajóládi erdőben. Súlyosbító körülmény, hogy a  tarvágás elvégzésére 2007. júniusában, tehát a  vegetációs időszak kellős közepén a közösségi jelentőségű állatfajok és az egyéb védett állatfajok szaporodási, illetve költési időszakában került sor!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;   A Sajóládi erdő kezelése során az erdőgazdálkodónak az alábbi szakmai elvárásoknak kellett volna eleget tenni.&lt;br /&gt;   A Magyarországi Élőhelyek Vörös Könyve (szerk: Sántha A. és Borhidi A.) a következő  védelmi intézkedéseket fogalmazza meg az alföldi tölgy-kőris-szil ligeterdők vonatkozásában:&lt;br /&gt;   &amp;#8222;Az alföldi tölgy-kőris-szil ligetek jelenlegi fajgazdag állományai kivétel nélkül szigorú védelmet érdemelnek. Állományaikban természetszerű erdőgazdálkodást kell végezni, s meg kell akadályozni a tarvágásokat&amp;#8230;&amp;#8221;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;A  tölgy-kőris-szil ligeterdő erdőkezelésére javasolt eljárások&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Forrás: A természetszerű erdők kezelése  TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó Budapest, 2001&lt;br /&gt;Szerk.:Dr. Bartha Dénes  (A fejezetet írta:Bodor László)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;   A tölgy-kőris-szil ligeterdő tarra vágva rendkívül labilis helyzetbe kerül, akár a terület szárazabbá válása vagy elvizesedése miatt, ezért a tarvágás területét 1-3 hektár közé szorítsuk le egy alkalomra. Vizes mikrofoltjaitól eltekintve a társulás mindig cserjével borított. Lehetőleg kerüljük a területen való tüzelést, és kíméljük a talajt!&lt;br /&gt;   Az idős faállomány transzspirációs vízegyensúlyt tartó szerepe a tölgy-kőris-szil ligeterdőkben kiemelten fontos. Megfigyelhető ez olyankor, amikor a mélyedésekbe összefutó csapadékvíz az eső utáni órákban, napon eltűnik, hiszen az állomány feldolgozza, elpárologtatja. A tarvágás után az ilyen felszíni vizek is napokig, hetekig megmaradnak, és elindul az elvizesedési folyamat. Ezért arra törekedjünk, hogy párologtató felületet hagyva hektáronként a nagy és egészséges koronájú törzsekből hagyásfákat hagyjunk vissza. A hagyásfák kijelölésénél azonban vegyük figyelembe, hogy ahol tölgy van, ott tölgyet hagyjunk, mert a kőrishagyásfa nagy mennyiségű magtermésével a tölgyet kiszorító elegyetlen kőrisújulat kialakulásához vezethet. Ha nincs tölgy, akkor hagyhatunk kőrishagyásfákat is, de ebben az esetben a nem termőket részesítjük előnyben a kijelölésnél &amp;#8230;..&lt;br /&gt;   A véghasználat ideje a késő ősztől kora tavaszig terjedő időszak. A tarvágás során kíméljük az erdőtalajt és a hagyásfákat. &amp;#8230;&amp;#8221;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;   A Sajóládi erdő 2A  erdőrészletében a 2007. április 17-én kiadott engedély alapján 2007. júniusában, tehát a vegetációs időszak kellős közepén, költési-szaporodási időszakban került sor a tarvágásra, ráadásul anélkül, hogy hagyásfák maradtak volna a kivágott erdőrészben!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;   Az FVM állásfoglalás 7-ik oldalának utolsó előtti bekezdésének megállapításai.&lt;br /&gt;&amp;#8222;A Sajóládi erdő jelentős elpusztításáról tehát nincs szó; nincs adat, bizonyíték hogy abban visszafordíthatatlan károsodás történt volna. Nem rendelkezünk tudományosan megalapozott információkkal arra vonatkozóan, hogy közösségi jelentőségű fajok eltűntek volna. A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján egyelőre nem állapítható meg, hogy az egyes erdőrészletek véghasználata, illetve falopás következtében a díszes tarkalepke (és egyéb közösségi jelölő fajok) állományában bekövetkezett-e visszafordíthatatlan változás. Ez csak a terület célzott monitorozásából származó eredmények alapján állapítható meg.&amp;#8221;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;   A véghasználat következtében a tarra vágott erdőterületen az élő szervezetek és élőhelyek, védett és közösségi jelentőségű állatfajok populációinak nagymértékű pusztulása azért valószínűsíthető, mert a tarra vágott  erdőrészek lombkoronaszintjének és  cserjeszintjének növényzete megsemmisült, az erdőrészek aljnövényzete pedig súlyosan sérült és degradálódott, s ezáltal mind a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű állatfajok, mind az egyéb védett állatfajok élőhelyei is megsemmisültek. A károsodás mértéke az egyes állatpopulációk vonatkozásában a vegetációs időszakban elvégzendő természeti állapotfelmérések nyomán állapítható meg a jelenleg rendelkezésre álló tudományos adatatok összevetésével.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;A rendelkezésre álló humánerőforrás a szakigazgatásban&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;   Az FVM állásfoglalása a következő megállapításokkal hárítja el az erdő erdészeti kezelésével megbízott állami erdészeti igazgatóság felelősségét a Sajóládi erdő vonatozásában:&lt;br /&gt;&amp;#8222;Az erdészeti hatóság a bejelentések és az erdőgazdálkodói kérelmek alapján a területen folyamatosan ellátta az államigazgatási felügyeletet, így terepi bejárásokat, ellenőrzéseket végzett, több tucat eljárást folytatott le. A korrekt tájékoztatáshoz tartozik annak ismerete is, hogy ezzel egyidejűleg erőforrás hiányra hivatkozva a Természetvédelmi Őrszolgálat a terület Natura 2000 területté történő kijelölése  óta nem végzett terepi ellenőrzést, illetve az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság a kijelölést megalapozó fajok és társulások tekintetében állapotfelmérést nem folytatott, noha ilyen irányú kötelezettségeiket jogszabály előírja. Az erdészeti szakigazgatási szervek létszáma és terepi jelenlétéhez szükséges felszereltsége a természetvédelmi szervek hasonló jellemzőihez képest alulmarad.&amp;#8221;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;   A Sajóládi erdő ügyében a felelősség áthárítása az illetékes természetvédelmi igazgatóságra a legkevésbé sem a korrekt tájékoztatás és az európai viselkedéskultúra általánosan elfogadott formája.  Ha az erdészeti hatóság a bejelentések alapján és az erdőgazdálkodó kérelme alapján a területen folyamatosan ellátta az államigazgatási felügyeletet, terepi bejárásokat, ellenőrzéseket végzett, akkor miért nem értesítette a Natura 2000 területen folytatott falopásokról az illetékes természetvédelmi hatóságot, illetve természetvédelmi igazgatóságot? Az erdő őrzése azonban első sorban az erdőkezelő erdészeti igazgatóság törvényi kötelezettsége, és nem csupán annak az egy  természetvédelmi őrnek a feladata, akinek több mint 13 ezer hektár nagyságú védett természeti területet  és Natura 2000 területet kell ellenőriznie.&lt;br /&gt;  A Sajóládi erdő hatékony őrzése az erdőgazdálkodó részéről olyannyira nem volt biztosított, hogy 2007. XII. 16-án, amikor már országosan ismert volt a Sajóládi erdő természetkárosítása, és az ügyészség által felügyelt rendőrségi nyomozás is javában zajlott,  az RTL Klub esti  híradója helyszíni tudósításban számolt be a sajóládi falopásokról. A forgatócsoport fél óra leforgása alatt 18 kerékpáros fatolvajról készített felvételeket Sajólád főutcáján, miközben az erdő kerületvezető erdésze interjút adott, és arról panaszkodott, hogy az erdészeti igazgatóság minden lehetséges intézkedést megtesz a falopások megakadályozására.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ÖSSZEGZÉS&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;   A Tiszántúli Természetvédők Társulata a HUAN20004 Hernád-völgy és a Sajóládi erdő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület részét képező Sajóládi erdőben történt természetkárosítás kiváltó okait az alábbiakban látja.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;A lakosság nem volt megfelelő módon és mértékben tájékoztatva arról, hogy a Sajóládi erdő a Natura 2000 hálózatába, mint különleges természetmegőrzési terület kijelölésre került a 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelettel, továbbá arról sem kapott a közvélemény széleskörű tájékoztatást, hogy mi a célja a Natura területek kijelölésének,  és milyen büntetőjogi következményekkel járhat ezen terület, illetve területek károsítása, ezen belül az illegális fakitermelés végzése a Natura 2000 erdőterületeken..&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;A  nem megfelelően módon implementált 275/2004. (X. 8.) Kormányrendeletből, illetve az ezen rendeletet módosító 201/2006. számú Kormányrendelet 9.§ (2) bekezdés pontjainak felsorolásából hiányzik az a rendelkezés, hogy a Natura 2000 hálózatába tartozó, de nem védett természeti területként nyilvántartott erdőterületeken a fakitermelés engedélyezéséhez az illetékes természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. Amennyiben ez a rendelkezés a természetvédelmi szakhatóság engedélyéhez kötné a fakitermelési engedély kiadását, akkor elsődlegesen az ezen erdőterületek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséhez szükséges természetvédelmi szempontok és érdekek érvényesülhetek volna és nem az erdészeti, illetve gazdasági szempontok mind a Sajóládi erdő, mind sok más hasonló Natura 2000 erdő esetében. (Mindaddig,  amíg az egyedüli engedélyező hatóság az illetékes erdészeti hatóság, az erdészeti és gazdasági érdekek minden esetben meg fogják előzni a természetvédelmi érdekeket.)&lt;br /&gt;Azok a Natura 2000 területek, amelyek a vonatkozó magyar jogszabályok alapján nem védett természeti területek (pl. Sajóládi erdő), jelenleg nem illeszkednek a magyar természetvédelmi közigazgatás rendszerébe, ezért nem, vagy csak korlátozott módon kapják meg a 92/43/EK Élőhelyvédelmi-irányelv, illetve a 79/409/EK Madárvédelmi-irányelv által biztosított jogi védelmet. A magyar erdőtörvényben a Natura 2000 erdőterületekkel való gazdálkodás mindmáig nincs szabályozva, így a magyar erdész szakmának a Natura 2000 erdőterületek első sorban az uniós támogatás megszerzésének lehetőségét jelentik, nem pedig a Natura 2000 erdőterületeken a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű élőhelytípusok olyan természetszerű kezelésének ellátását, amely hosszú távon biztosítja a közösségi jelentőségű  növény- és állatfajok fennmaradását. Az Északerdő Zrt. Délbükki Igazgatóságának 2005-2014-ig érvényes erdőtervben szereplő &amp;#8222;Természetvédelem helyzete&amp;#8221; című fejezet (127-130 old.) meg sem említi a Natura 2000 hálózatába kijelölt erdőterületeket, sem pedig ezen erdőterületekre vonatkozó, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi élőhelytípusok, illetve közösségi jelentőségű  növény- és állatfajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartását szolgáló erdőkezelési feladatokat.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;A  Natura 2000 területekre , közösségi jelentőségű élőhelytípusokra, valamint  a közösségi jelentőségű növény- és állatfajok védelmére vonatkozó magyar jogszabályok szigorú érvényesítéséhez a különböző hatósági szervek (természetvédelmi hatóság, rendőri szervek, erdészeti szervek, a Természetvédelmi Őrszolgálat stb.) tevékenysége nincs összehangolva, hiányzik a szoros együttműködés olyan ügyekben, mint amilyen az illegális fakitermelés visszaszorítása, emellett a végrehajtáshoz szükséges anyagi és személyi feltételek sem állnak kellő mértékben rendelkezésre.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;A vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK Élőhelyvédelmi-irányelv 6. cikk (3) bekezdése szerint: &amp;#8222;Figyelembe véve az adott természeti terület védelmével kapcsolatos célkitűzéseket, megfelelő vizsgálatot kell folytatni minden olyan terv vagy program hatásait illetően, amely nem kapcsolódik közvetlenül, illetve nem nélkülözhetetlen a természeti terület kezeléséhez, de akár önmagában, akár pedig más terv vagy program részeként valószínűleg hatással lesz arra. A természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának eredményét figyelembe véve, továbbá a (4) bekezdés rendelkezéseinek értelmében az illetékes nemzeti hatóságok csak azután hagyják jóvá az érintett tervet vagy programot, ha megbizonyosodtak  arról, hogy az nem fogja hátrányosan befolyásolni az érintett természeti terület épségét, és miután &amp;#8211; adott esetben &amp;#8211; kikérték a lakosság véleményét is. &amp;#8222;A 92/43/EGK Élőhelyvédelmi-irányelv 6. cikkének (3) bekezdése olyan eljárást vezet be, amelynek célja, hogy előzetes ellenőrzési mechanizmus segítségével biztosítsa, hogy valamely tervet vagy projektet &amp;#8211; amely nem kapcsolódik közvetlenül, illetve nem nélkülözhetetlen a természeti terület kezeléséhez, de arra jelentős hatással lehet &amp;#8211; csak akkor lehessen engedélyezni, ha nem befolyásolja hátrányosan az érintett természeti terület épségét&lt;br /&gt;A 92/43/EGK Élőhelyvédelmi-irányelv 6. cikk (3) bekezdésének első mondata alapján, ha valamely, a természeti terület kezeléséhez közvetlenül nem kapcsolódó vagy ahhoz nem nélkülözhetetlen terv vagy projekt veszélyezteti a természeti terület védelmével kapcsolatos célkitűzéseket, akkor olyan tervnek vagy projektnek tekintendő, amely jelentős hatást gyakorolhat az adott természeti területre. Ennek kockázatát a terv vagy projekt által érintett természeti terület egyedi környezeti jellemzőinek és feltételeinek figyelembe vételével kell megítélni.  A 92/43/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésének értelmében az adott terv vagy projekt által a természeti területre gyakorolt hatások megfelelő vizsgálata azt jelenti, hogy a fenti terv vagy projekt engedélyezése előtt az adott terület legújabb tudományos ismereteire figyelemmel meg kell határozni a terv vagy projekt minden olyan részletét, amely önmagában vagy más tervvel vagy projekttel együtt hatással lehet a természeti terület védelmével kapcsolatos célkitűzésekre. &amp;#8222;A természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának eredményére tekintettel és a természeti terület védelmével kapcsolatos célkitűzések fényében az illetékes nemzeti hatóságok csak akkor engedélyezhetik a szóban forgó tevékenységet, ha megbizonyosodtak arról, hogy nem jár az érintett természeti terület épségét veszélyeztető káros hatásokkal. Ez az eset akkor áll fenn, ha tudományos szempontból, ésszerűen mérlegelve, kétség nélkül megállapítható, hogy ilyen hatások nem következnek be.&amp;#8221;&lt;br /&gt;A  Sajóládi erdő természetkárosítása megfelelő jogalapul szolgál az Élőhely-védelmi irányelv 6. cikk (3) bekezdésének alkalmazására, mivel a természetmegőrzési terület védelmével kapcsolatosan az elővigyázatosság és a megelőzés elvének figyelmen kívül hagyásával a tarvágásokat engedélyező erdészeti hatóság a megfelelő vizsgálatot nem folytatta le. Az EKB hivatkozik a C-127/02 ügyben hozott ítéletének 41. pontjában Európai Bizottságnak az Élőhelyvédelmi-irányelv 6. cikkének értelmezésére kidolgozott, a &amp;#8222;Natura 2000 alá tartozó természeti területek kezelése&amp;#8221; címet viselő útmutatóra. A dokumentum megfogalmazza, hogy az irányelv 6. cikk (3) bekezdésében előírt természetvédelmi célú mechanizmus &amp;#8222;működésbe lépésének&amp;#8221; nem feltétele, hogy a szóban forgó tervről vagy projektről teljes bizonyossággal meg lehessen állapítani, hogy jelentős hatással van az érintett területre, elégséges a puszta valószínűsége annak, hogy a szóban forgó terv ilyen hatásokkal járhat.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Megoldási javaslatok&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Egyetértünk az FVM és a KvVM által a Sajóládi erdőre vonatkozóan tervezett intézkedési tervekkel, amelyeket az alábbi pontosításokkal és javaslatokkal egészítjük ki.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;A természetvédelmi őrszolgálat 2008. évben tervezett létszámfejlesztése mindössze 80 fő,  jelenleg mindössze 200 fő természetvédelmi őr van alkalmazásban, ezért ez a létszámemelés nem elegendő  a Natura 2000 területek folyamatos ellenőrzéséhez és monitorozásához. Magyarországon a Natura 2000 hálózatába tartozó területek nagysága 1,95 millió ha, amely az ország területének 20,6%-a, ebből az erdőterületek 1,1 millió hektárt tesznek ki, amelyből  385 ezer ha a védett természeti területen levő Natura 2000 erdőterület, 715 ezer ha pedig a Sajóládi erdőhöz hasonlóan leginkább veszélyeztetetett nem védett természeti területként nyilvántartott Natura 2000 erdőterület.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;A hatósági együttműködés javítása felettébb szükséges és időszerű, de nem elegendő a Natura 2000 erdőterületek hatékony megóvásához, ha ehhez nem társul a társadalom minél szélesebb körű bevonása ezen területek károsodásának megelőzése érdekében. Elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk a környezet- és  természetvédő civil szervezetek, polgárőr szervezetek, egyéb állampolgári csoportok, közösségek bevonását a hatóságok munkájának segítésébe. Ehhez azonban megfelelő támogatást kell biztosítani ezen szervezeteknek a szükséges működési feltételeik biztosításához.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;A Natura 2000 hálózatába tartozó, de a magyar jogszabályok alapján nem védett természeti területként nyilvántartott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési  erdőterületek megóvása érdekében szükségesnek tartjuk figyelmeztető, illetve tájékoztató táblák elhelyezését ezen területek határvonalain, első sorban utak mellett, illetve a leginkább veszélyeztetett közösségi jelentőségű növény- és állatfajoknak élőhelyül szolgáló területek határainak mentén.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Az FVM a Sajóládi erdő természetkárosításához hasonló problémák, illetve konfliktusok megelőzése és megoldása szempontjából nem tartja hatékony intézkedésnek a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 9.§ (1) bekezdés h) ponttal való (szervezetünk által javasolt)  kiegészítését azzal, hogy az éves erdőgazdálkodási tevékenység folytatásához a természetvédelmi hatóság részére szakhatósági jogkör keletkezzen, mivel véleménye szerint ez csak az engedélyezési eljárások indokolatlan meghosszabbítását eredményezné.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Álláspontunk szerint a Natura 2000 erdőterületeken a  fakitermelés engedélyezése nem lehet kizárólag az erdészeti hatóság kiváltsága és az erdész társadalom belügye, hiszen akkor első sorban az erdészeti szempontok, ezen belül pedig a gazdasági érdekek előnyt élveznének a természetvédelmi, illetve ökológiai szempontokkal szemben. A természetvédelmi hatóság (zöld hatóság) bevonása az engedélyezési eljárásba elengedhetetlen feltétele annak, hogy a természetvédelmi. ökológiai érdekek érvényesülhessenek a Natura 2000 erdőterületek vonatkozásában. A természetvédelmi hatóság a természetvédelmi kezelését ellátó Nemzeti Park Igazgatóság szakmai véleményének kikérése alapján hozhatja meg döntését. &lt;br /&gt;A jelenlegi rossz szabályozás miatt a természetvédő civil szervezetek nem élhetnek  a  társadalmi kontroll lehetőségével  a nem védett természeti területen levő 715 ezer hektár nagyságú Natura 2000 erdőterületek vonatkozásában, mivel csak akkor gyakorolhatják az őket megillető ügyféli jogaikat, amennyiben a természetvédelmi hatóság szakhatóságként bevonásra kerül a fakivágási engedélyezési eljárásokba. Meggyőződésünk szerint kizárólag az együttes döntés biztosíthat kellő garanciát arra, hogy a Natura 2000 erdőterületeken található közösségi jelentőségű élőhelytípusok, illetve közösségi jelentőségű növény- és állatfajok kedvező természetvédelmi helyzete hosszú távon is  biztosítva legyen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Kelt: Debrecen, 2008. április 19.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Tisztelettel&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Zsák Ferenc Tibor&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;elnök&lt;/font&gt;            &lt;br /&gt;&lt;div align=&quot;justify&quot;&gt;
&lt;/div&gt;</description>
   <link>http://zolderdo.net/1_zld_erd_mrnki_iroda/archive/258_amikor_a_farok_csvlja_a_kutyt.html</link>
      <pubDate>Mon, 21 Apr 2008 13:54:31 +0200</pubDate>   
  </item>
    <item>
   <title>Környezetvédelem, avagy a nagy átverés</title>
   <description>&lt;font size=&quot;2&quot;&gt;Egyötödnyi Magyarország függőségben? Magyarország területének ötödét úgy vonta ellenőrzése alá a kormány, hogy arról a földtulajdonosok többsége nem is tud &amp;#8211; állítja egy telekügyekben szaktekintély ügyvéd. Lapunk az illetékes tárcákat és érdek-képviseleti szerveket is megkeresi ezzel kapcsolatban. Írásunk első részében a Natura programmal ismerkedhetnek meg, amely 2011 után, amikor a termőföld forgalmazása szabaddá válik, akár társadalmi robbanást is okozhat. &lt;/font&gt;&lt;br /&gt;&lt;div align=&quot;justify&quot;&gt;
&lt;/div&gt;&lt;br/&gt;&lt;p&gt;&lt;font size=&quot;2&quot;&gt;Radovits László ügyvéd szerint egy környezetvédelmi köntösbe bújtatott program mintegy kétmillió hektárt érint, mégis a legnagyobb titokban és elképesztően gyorsan történt meg a földek kiválasztása. Már önmagában érdekes, hogy a kijelölésnek nincs nyoma a tulajdoni lapokon. Ha egyszer az állam él elővásárlási jogával, az a nemzetpolitika és a területi integritás szempontjából is kockázatos lehet. Az uniós Natura 2000 program nevében eljáró szakértőket nem mutatták be, és a területkijelölés módja sem ismeretes. Sőt a szűkebb szakmához tartozók előtt is titok, hogy alig két év alatt miként lehet több mint ötszázezer helyrajzi számhoz tartozó földterületet kiválasztani és felmérni. Radovits szerint Magyarország területének húsz százalékát érinti az unió által bevezetett program. A Natura-területek kijelölése 2004-ben kezdődött meg, és két év múlva zárult, tavaly pedig már &amp;#8211; elvileg &amp;#8211; uniós támogatásokat lehetett felvenni a listára került területek után.&lt;br /&gt;&amp;quot;Erős kétségeim vannak a kijelölés jogosultságát illetően &amp;#8211; mondta lapunknak az ügyvéd. &amp;#8211; Ha nagyon durván akarok fogalmazni, azt mondom: sutyiban zajlott minden!&amp;quot;&lt;br /&gt;Elvileg a természetvédelmi hatóságok feladata a kijelölés, állítólag erről értesítették is az érintett tulajdonosokat, a halastavaknál legalábbis ez megtörtént. Radovitsot mégis egyre inkább elgondolkodtatja: ha elvileg legalább ötszázezer tulajdonos érintett a programban, miért nem találkozott még olyan emberrel, aki tudott volna saját földjének kijelöléséről? Az már önmagában érdekes, hogy a kijelölésnek nincs nyoma a tulajdoni lapokon &amp;#8211; noha a hatóságok számos termelési korlátozást előírhatnak, és akár még egy fa kivágásához is szükség lehet a természetvédelmi hatóság engedélyére.&lt;br /&gt;A használati korlátozásért elvileg kompenzáció kérhető, legalábbis az Új Magyarország fejlesztési tervben erről tesznek említést. Csakhogy a hazai jogi szabályozás ellentmond ennek, mivel az alanyi jogon járó támogatást időközben felváltotta a pályázati támogatási rendszer. Mivel azonban a tulajdonosok többsége nem tud arról, hogy kártalanítás illetné meg, minden további nélkül elképzelhető, hogy a programba bevont földek tulajdonosai helyett valaki egészen más veszi igénybe a támogatást &amp;#8211; mondja az ügyvéd: &amp;quot;A kijelölés anonimitása, a műveléskorlátozás lehetősége és a felvehető uniós támogatások elvileg lehetővé teszik, hogy ezzel a programmal saját klientúráját támogassa a kormány.&amp;quot;&lt;br /&gt;Nem stimmelnek a számok&lt;br /&gt;Óriási pénzről van szó. A környezetvédelmi tárca szakállamtitkára, Haraszthy László 2006-os interjúja szerint 25 ezer gazda évente 44 milliárd forintos támogatást kap, mégpedig öt éven keresztül. Ha viszont azt vesszük, hogy mintegy ötszázezer helyrajzi számot vontak be a programba, akkor a mindössze 25 ezer gazda támogatása legalábbis &amp;quot;számszakilag&amp;quot; nem stimmel. &amp;quot;Végigböngésztem a 2007-es és az idei költségvetést, de ilyen számokat nem találtam &amp;#8211; mondja az ügyvéd. &amp;#8211; Az Új Magyarország vidékfejlesztési programban a Natura 2000-re ugyanis összesen 13 milliárd forintot irányoztak elő, így nem tudni, miért beszélnek 44 milliárdról, illetve ha van ilyen összeg, hová tűnt a különbözet?&amp;quot; De nemcsak a támogatások &amp;quot;lenyúlása&amp;quot; jelenthet reális veszélyt, a program miatti korlátozások a földek árát is alacsonyan tartják. Emellett az államnak elővásárlási joga van, ezért a program keretében elvileg lehetővé válik a földfelhalmozás, mégpedig nagyon nyomott piaci áron. Mivel várhatóan 2011-ben megnyílik az út a külföldiek földvásárlása előtt Magyarországon, ezzel az óriási területtel sok mindent kezdhet az állam.&lt;br /&gt;Az ügyvéd szerint a jogszabályok azt is lehetővé teszik: ha a természetvédelmi hatóság úgy gondolja, hogy a Natura-védettség oka megszűnik, saját hatáskörben módosíthatja a besorolást. &amp;quot;Ha rosszindulatú vagyok, azt mondom: valaki előbb-utóbb nagyon jól járhat ezzel a bombaüzlettel! Előbb nyomott áron bevásárol az állam, majd ha ugyanezen az áron gyorsan túlad a földeken, a hatóság pedig valamiért megszünteti a Natura-besorolást, a haszon az új tulajdonos zsebébe vándorol.&amp;quot;&lt;br /&gt;Az ország területének ötöde&lt;br /&gt;Csak a szántóföldeknél mintegy ötvenmilliárd forintos piaci értékvesztést jelentett a Natura-kijelölés. Ezért sem mindegy, hogy a költségvetési törvények milyen kártalanítási összeget szánnak a gazdálkodóknak. Tavaly összesen százmillió forintot tettek félre erre a célra, az idei költségvetésben azonban már csak nyolcvanmillió forint szerepel. &amp;quot;Valami elképesztő dolog történik hazánkban természetvédelem címén!&amp;quot; &amp;#8211; utal Radovits arra, hogy bár a természetvédelem olyan közcél, amit az Alkotmánybíróság több határozatával is véd, mégis megvan a kockázata a telekspekulációnak. &amp;quot;Szerintem alkotmánybíró korukban Sólyom Lászlóéknak eszükbe nem jutott volna feltételezni, hogy olyan területek is természetvédelmi védettség alá kerülhetnek, amelyek nem védendők.&amp;quot;&lt;br /&gt;Magyarország területének húsz százaléka tartozik a Natura programba, és további tíz százalék a nemzeti parkok igazgatása alá tartozó terület. Fizikailag persze nem húszszázalékos területről beszélhetünk, hanem sokkal nagyobbról, mert a természetvédelemnek szüksége van védőövezetekre is. Amolyan pufferzónákat alakítanak ki a védett átmeneti madárélőhelyek és a mezőgazdasági területek között, ahol viszont szintén korlátozásokat vezethetnek be.&lt;br /&gt;A természetvédelmi törvény eddig korrekten szabályozta egy terület védetté nyilvánítási eljárását. Ezt bárki kezdeményezheti, utána közmeghallgatás történik, a természetvédelmi hatóság lefolytatja az eljárást, majd értesítik a tulajdonost, és a védettség tényét bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba. Ez azért fontos, mert ha valaki el akarja adni vagy meg akarja vásárolni az adott területet, tudjon a korlátozásról. Ráadásul a bejegyzés ellen van fellebbezési jog, így az egész ügy eljuthat a bíróságig, ahol kiderülhet, hogy a védetté nyilvánítás alaptalan volt. Ezt a korrekt, kiszámítható szabályozást a Natura 2000-rel teljesen megkerülték és ismeretlen számú személy döntése alapján úgy vált védetté az ország húsz százaléka, hogy jogilag nem védett, ám mégis védett. &amp;quot;A kijelölést nagyon komoly vizsgálatoknak kellett megelőzniük szinte helyrajzi számonként, ezért nehezen hihető, hogy két év alatt az ország területének ötödén ez a vizsgálatsorozat elvégezhető&amp;quot; &amp;#8211; mondja az ügyvéd. Ezzel a lépéssel az ország ötödén megszüntették az ingatlan-nyilvántartás közhitelességét, ami már forgalombiztonsági kérdés, ennek az eljárásnak a rendje semmifajta alkotmányos előírásnak nem felel meg. &amp;quot;Egy legális eljárásnak lehet az a vége, hogy valami védett, de egy illegális eljárásnak ilyen következménye jogilag biztosan nem lehet.&amp;quot;&lt;br /&gt;Erősen aggályos az is, hogy a jogszabály szerint a kártalanítás egyszeri és végleges, kivéve, ha a hatósági határozatból eredő tilalom vagy korlátozás több mint öt évig változatlan tartalommal fennáll. Csakhogy nincs hatósági határozat a Natura programban, egy helyrajziszám-jegyzéket hirdetnek ki. Hivatalosan a korlátozás időtartalmáról sincs információ, senki nem tudja, meddig lesznek érvényben a korlátozások. Ha egy tulajdonos mégis olyan szerencsés, hogy rájön, az ő földje is benne van a Natura programban, akkor kérhet és kaphat is kártalanítást. Ám akkor is csupán egyszer, és csak akkor jár neki, ha a kár bekövetkezésétől számított harminc napon belül bejelenti igényét&amp;#8230;&lt;br /&gt;Kicselezett törvény&lt;br /&gt;Sajnos a jogszabályváltozásból eredő károkat Magyarországon nem térítik meg, ezért a kompenzációra pályázni kell. Ha valaki nem tud arról, hogy neki pályáznia kell, mert a programot kiterjesztették a földjére, akkor a szoros határidők miatt végleg eleshet a kártalanítástól. Radovits László szerint a kialakult helyzet miatti társadalmi robbanás 2011 utánra várható, amikor a termőföld forgalmazása szabaddá válik. Ha megindul a piacosodás, az állam bármikor élhet elővásárlási jogával. &amp;quot;Egy jogilag nagyon jól becsomagolt helyzetről van szó, és az a legaggasztóbb benne, hogy össztársadalmi érdek mögé bújtatott egyéni vagy politikai érdekérvényesítésről lehet szó&amp;quot; &amp;#8211; mondja az ügyvéd. A támogatások igénylése körüli ködösítés nem a legnagyobb probléma, bár az is aggályokat vet fel, mert nagyon sok pénz tűnhet el pályázati úton. A termőföld-tulajdonlást és a gazdálkodást érintő következményeknek viszont óriási hatásuk lehet az ország jövőjére nézve.&lt;br /&gt;&amp;quot;Ha sarkosan akarok fogalmazni &amp;#8211; tette hozzá az ügyvéd &amp;#8211;, azt mondom: a jogszabályok alapján elvileg könnyen bekövetkezhet, hogy a védelem alá helyezett kétmillió hektáros területen bármikor megtiltja az állam a földművelést, vagy olyan rendelkezéseket hoz, amelyek betarthatatlanok. Ettől pedig megijednek az emberek, és fillérekért eladják az államnak a földeket.&amp;quot; A forgatókönyv további részéről már volt szó. &lt;/font&gt;&lt;/p&gt;&lt;font size=&quot;2&quot;&gt;Varjú Frigyes&lt;/font&gt;&lt;div align=&quot;justify&quot;&gt;
&lt;/div&gt;</description>
   <link>http://zolderdo.net/1_zld_erd_mrnki_iroda/archive/257_krnyezetvdelem_avagy_a_nagy_tvers.html</link>
      <pubDate>Tue, 08 Apr 2008 10:37:58 +0200</pubDate>   
  </item>
    <item>
   <title>Erősebb kutyának lesz erdeje?</title>
   <description>&lt;font size=&quot;2&quot;&gt;
A zöldek országos találkozója Pécsett &amp;#8211; OT 2008 (oee)&lt;br /&gt;A héten államtitkári egyeztetés (KvVM és FVM) várható az egységes erdőkezelés ügyében&lt;br /&gt;2008.03.31- A Környezet és Természetvédő Szervezetek XVIII. Országos Találkozóját (OT) 2008. március 27-30. között tartották Pécsen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Az Országos Erdészeti Egyesület rendszeres résztvevője a rendezvénynek, ez évben Ormos Balázs főtitkár képviselte szervezetünket. Dr. Sárvári János főtitkár a MEGOSZ képviseletében volt jelen. Az ötszáz résztvevő több szekcióban beszélte meg az aktuális tennivalókat és plenáris üléseken összegeztek. Közben kulturális programok színesítették az összejövetelt.&lt;br /&gt;E beszámoló keretében az erdőt és az erdőgazdálkodást érintő információkat adjuk át érdeklődő olvasóinknak.&lt;/font&gt;&lt;br /&gt;&lt;div align=&quot;justify&quot;&gt;
&lt;/div&gt;&lt;br/&gt;&lt;font size=&quot;2&quot;&gt;
A megnyitó plenáris előadást Haraszthy László KvVM szakállamtitkár tartotta kivetített táblázatok segítségével. Az erdőt érintően a következő magállapításait idézem:&lt;br /&gt;- Erdészeti és vadászati stratégiája csak nekik van az országban (a Nemzeti Erdőprogramot hova lehet sorolni? &amp;#8211; O.B.)&lt;br /&gt;- A körzeti erdőtervek, mint kezelési szabályok 228 db készült el, ez a védett erdők 75%-át fedi le.&lt;br /&gt;- Befejezték a Natura 2000-es területek MEPÁR-ba való bevitelét. (ennek hiánya miatt nem lehetett eddig a magán erdőgazdálkodóknak kifizetni az uniós támogatások egy részét. &amp;#8211; O.B.)&lt;br /&gt;- Erdős nemzeti parkok megvalósítását a politikának kell eldönteni. Bírálta az erdőgazdálkodókat, hogy nem képesek megvédeni az erdőket a lopásokkal szemben. &amp;#8222;Nincs olyan hét, amely során nem lenne erdővel kapcsolatos konfliktus a sajtóban, melyet a helyiek nem tudnak tolerálni.&amp;#8221; (Vélemény az elmondottakból következőleg, hogy tudatos kampány folyik a sajtóban az erdőkben zajló falopásokkal kapcsolatosan, melynek célja, hogy a társadalom és a politika felé jelezzék az erdészek és az erdőgazdálkodók alkalmatlanok a védett területek megőrzésére. &amp;#8211; O.B.)&lt;br /&gt;- A természetvédelmi őrszolgálat létszámát 2009 és 2010 években is 65-65 fővel növelik. Az eddig meghirdetett 9 őrhelyre 293 pályázat érkezett.&lt;br /&gt;- &amp;#8222;Tévképzetek vannak, általános erdőátvételről nincs szó.&amp;#8221; &amp;#8222;A középtávú környezetvédelmi stratégiában le van írva, hogy nemzeti parkok területének állami tulajdonban és kezelésben kell lenni.&amp;#8221; Tarthatatlan, hogy a védett erdő területeken a természetvédelmi és az erdővagyon kezelés nem egy kézben van, ezért csak a nemzeti parkok területén lévő erdők vagyonkezelését szorgalmazzák. A Börzsöny, Bükk és Zemplén területén lehet igazi erdős nemzeti parkokat megvalósítani.&lt;br /&gt;- Az erdőtörvény tervezet még nincs a kormányzati szervek előtt, ezért arról véleményt majd csak akkor lehet mondani, a mai anyagok munkaanyagok. Ha a kormány &amp;#8222;leveri a karókat&amp;#8221; (eldönti, ki kezelje az állami erdőket. &amp;#8211; O.B.) akkor lehet visszatérni a törvényre.&lt;br /&gt;Az &amp;#8222;ERDŐ szekció&amp;#8221; fontosabb üzenetei a következőkben foglalhatók össze:&lt;br /&gt;- Gyöngyössy Péter erdőmérnök, a Kerekerdő Alapítvány elnöke vitaindítója után hozzászólások következtek.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;- Sajnos meglehetősen indulatos, időnként durva megjegyzések hangzottak el az erdészekkel, az erdőkezeléssel és a készülő erdőtörvénnyel kapcsolatosan. (bumfordi, balfék, át karnak verni, stupid, csatába kell menni, keményen nekik kell menni, levegőbe dobott nulla, kiirtják az erdőket, stb.)&lt;br /&gt;- A zöldek jelezték igényüket, hogy erdő ügyben a civileket fogadják el ügyfélként, melyet az erdőtörvényben is rögzíteni kellene.&lt;br /&gt;- Az erdő a természeti környezet része ezért abban gazdálkodni nem szabad. Nem az erdészeké az erdő, hanem a társadalomé, ebbe radikálisan kell lépni.&lt;br /&gt;- Sódor Márton (KvVM osztályvezető) megkérte, hogy mondja el, a héten fognak államtitkári szinten egyeztetni (KvVM és FVM) az egységes erdőkezelés ügyében.&lt;br /&gt;- Meglehetősen sok kritika érte az erdőtörvény tervezetét, ezek inkább minősítések voltak, kevésbé javaslatok. Elismerés illette az erdészeti adattárat, melyet &amp;#8222;védenek az erdészek&amp;#8221; és nem akarnak nyilvánosan kezelni, holott ez nyilvános adatnak tekinthető.&lt;br /&gt;- A tulajdon bírálata is elhangzott, &amp;#8222;az Alkotmány is védi a tulajdont&amp;#8221; és az erdőtörvény munkaanyaga is &amp;#8222;belesett ebbe a csapdába&amp;#8221;.&lt;br /&gt;Ormos Balázs, OEE főtitkár szót kérve az alábbiakat monda el:&lt;br /&gt;- Túl sok az indulat, mely nem vezet sehová, közös javaslatokra és a megegyezésre kell törekedni. Szívesen halott volna az alábbi témakörökről.&lt;br /&gt;- Működik a Zöld &amp;#8211; Erdész Érdekegyeztető Fórum, ahol az erdészek elfogadták a zöldek javaslatát, hogy legyen Erdőtanács és kapjanak szerepet a civilek is. Ugyanakkor a zöldek és a KvVM sem fogadja el, hogy legyen Természetvédelmi Tanács, melyet évekkel ezelőtt megszüntettek.&lt;br /&gt;- Haraszthy László szakállamtitkár plenáris ülésen elhangzott állításával szemben van Nemzeti Erdőprogram, mely megvalósításában a KvVM is aktívan vett részt. Az lenne inkább a kívánatos, hogy közös összefogással szerezzünk érvényt annak, hogy pénzügyi források kerüljenek mellé és a tézisei a készülő erdőtörvényben helyet kapjanak.&lt;br /&gt;- Az erdő valóban korlátozott tulajdon és a társadalmi igényeket ki kell elégíteni, de akkor mért nem küzdünk közösen azért, hogy a társadalom által befizetett adókból jusson az erdőre is?&lt;br /&gt;- Haraszthy László szakállamtitkár kivetítette, hogy 2008 évben 6 milliárd Ft. forráshoz jut a természetvédelem. Az állami erdészeti részvénytársaságok több mint 7 milliárd Ft. nettó adót fizetnek be a költségvetésbe. Mondhatjuk azt, hogy a részvénytársaságok a fakitermelés, a vadgazdálkodás, a fafeldolgozás, az erőműveknek szállított tűzifa által biztosított jövedelemből, a költségvetésen keresztül tartják el a magyar természetvédelmet.&lt;br /&gt;- Az őshonosság kérdésében jó lett volna arról vitázni és megoldást keresni, hogy a természetvédelem részéről üldözendő fafaj az akác, a vidékfejlesztés szemszögéből pedig, főleg az elmaradott alföldi területeken a megélhetés egyik kiemelt alanya. Az erdészet az EU elvárása szerint nem a természetvédelem része, hanem a vidékfejlesztés meghatározó területe a mezőgazdasággal együtt. A vidékfejlesztés erdészeti részének kisebb, de fontos területe a természetvédelem is. A világos beszédben meg kell mondani az alföldi embereknek, családoknak, hogy természetvédelmi indokokból megszűnik munkahelyük, megélhetésük veszélybe kerül.&lt;br /&gt;- Az államtitkári egyeztetésre javasolt kht. helyett (ez a társasági forma már megszűnt. Szerk.) az Egyesületünk Magyar Nemzeti Közhasznú Zrt.-t javasol létrehozni, mely megfelel a társadalom által elvárt közteherviselésnek, melyet adózás formájában teljesít, de ugyanakkor lehetőséget is kínál a közhasznú tevékenységek pénzügyi finanszírozására is a nyereségérdekelt tevékenységekből. (fakereskedelem, fafeldolgozás, vadhús feldolgozás, erőművi tűzifa eladása, autópálya fásítás, stb. eredményéből finanszírozhatók a parkerdők, erdei iskolák, erdei vasutak, erdők természetes felújítása, stb. költségei.)&lt;br /&gt;A jelen lévők úgy szavaztak, hogy nem adnak ki erdővel kapcsolatos állásfoglalást.  O. B.&lt;/font&gt;&lt;br /&gt;&lt;div align=&quot;justify&quot;&gt;
&lt;/div&gt;</description>
   <link>http://zolderdo.net/1_zld_erd_mrnki_iroda/archive/256_ersebb_kutynak_lesz_erdeje.html</link>
      <pubDate>Sat, 05 Apr 2008 09:24:43 +0200</pubDate>   
  </item>
    <item>
   <title>Erdő mellett nem jó lakni?</title>
   <description>&lt;font size=&quot;2&quot;&gt;
Erdőgazdálkodók tüntetnek a 41-es főúton Vásárosnaménynél.&lt;br /&gt;Mintegy ötven járművel tüntetnek az erdőgazdálkodók a 41-es számú főút Vásárosnamény és Nyírmada közötti szakaszán kedden; a telepítési pályázat elbírálásának elmaradása miatt tiltakozók 9 és 16 óra között fél pályás útlezárással lassítják a forgalmat a Beregszász-Nyíregyháza közötti, magyar-ukrán nemzetközi forgalmat is bonyolító főúton.&lt;/font&gt;&lt;br /&gt;&lt;div align=&quot;justify&quot;&gt;
&lt;/div&gt;&lt;br/&gt;&lt;p&gt;&lt;font size=&quot;2&quot;&gt;A demonstrálók Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter figyelmét szeretnék felhívni arra, hogy a Magyar Vidékfejlesztési Hivatalban még mindig nem történt meg a 2007/2008-as erdőtelepítési pályázatok elbírálása - mondta Asztalos István erdészeti integrátor, a Magán-erdőgazdálkodók Országos Szövetségének tagja. Tájékoztatása szerint 9.800 pályázat vár elbírálásra, amelyek egyharmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett a vidékfejlesztési hivatal budapesti központjába, ahol a támogatási kérelmekről már rég, még a múlt év őszének elején dönteni kellett volna.&lt;br /&gt;Emlékezetes, hogy 2004-ben is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tüntettek az erdőgazdák, akkor a méltánytalan támogatási rendszer miatt. Amint arról beszámoltunk, az FVM részéről Barátossy Gábor, az akkori erdészeti főosztály vezetője, valamint Luzsi József MEGOSZ-elnök, Támba Miklós alelnök és Asztalos István a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei magán-erdőgazdálkodók képviselője tárgyalt.&lt;br /&gt;A 2005 februári emlékezetes gazdatüntetéseknek is voltak erdész résztvevői, akik a miniszterelnökhöz eljuttatott petíciójukban többek között a gyenge adottságú szántóterületek erdősítéséhez (évi 24.000 ha) az Európai Uniótól igényelhető támogatás teljes körű felhasználásához a nemzeti támogatási hányad (2 milliárd Ft) biztosítását követelték.&lt;br /&gt;Asztalos István megjegyezte, hogy a fővárosi hivatalban hiába érdeklődnek, az ottani ügyintézők &amp;quot;zaklatásnak veszik, hogy az erdőgazdálkodók szeretnének választ kapni pályázatuk sorsáról&amp;quot;.&lt;br /&gt;Az integrátor megjegyezte, hogy az erdőtelepítés olyan területekre vonatkozik, ahol más hasznosításra nincs mód, s az Európai Unió 80 százalékban támogatja az új erdők létrehozását, a telepítőknek és a magyar államnak együtt csak 20 százalék beruházási forrást kell fizetni.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;A telepítéshez a csemeték rendelkezésre állnak, sok erdőgazdálkodó a lassan véget érő ültetési időszak miatt már el is végezte a munkát, hogy a hozzájuk leszállított kis fák ne vesszenek kárba.&lt;br /&gt;Asztalos István szerint a jelentős támogatással létrehozott csemetekertek léte is veszélybe került a pályázat elbírálásának elhúzódásával, hiszen a fafajták zöme egy, vagy több év múlva már nem ültethető el.&lt;/font&gt; &lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;font size=&quot;2&quot;&gt;Gondola/Forestpress&lt;/font&gt;&lt;/p&gt;&lt;div align=&quot;justify&quot;&gt;
&lt;/div&gt;</description>
   <link>http://zolderdo.net/1_zld_erd_mrnki_iroda/archive/255_erd_mellett_nem_j_lakni.html</link>
      <pubDate>Wed, 02 Apr 2008 07:43:58 +0200</pubDate>   
  </item>
    <item>
   <title>Nézünk mint a moziban?</title>
   <description>&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;http://forestpress.hu/jie_hu/media/efem_erdo.wmv&quot;&gt;Dráma az erdőben&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;&lt;p /&gt;&lt;p /&gt;&lt;br/&gt;</description>
   <link>http://zolderdo.net/1_zld_erd_mrnki_iroda/archive/254_nznk_mint_a_moziban.html</link>
      <pubDate>Thu, 27 Mar 2008 17:50:08 +0200</pubDate>   
  </item>
    <item>
   <title>Erdő, erdő, minek erdő?</title>
   <description>&lt;p&gt;&lt;font size=&quot;2&quot;&gt;
					Erdőtelepítés: bürokratikus akadályok                     (Magyar Nemzet) 									
							
			
			
		
				
			
				2008. március 20. -  &lt;/font&gt;&lt;/p&gt;&lt;p align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;font size=&quot;2&quot;&gt;&lt;strong&gt;Elmaradhat
az idei uniós támogatással megvalósuló tavaszi erdőtelepítés nagy része
a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal késlekedése miatt.&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;Az erdőtelepítő gazdálkodók egy része ráadásul a tavaly őszi telepítés után járó összegekhez sem jutott hozzá.&lt;/font&gt;&lt;/p&gt;&lt;div align=&quot;center&quot;&gt;
&lt;/div&gt;&lt;br/&gt;&lt;div align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;font size=&quot;2&quot;&gt;Még a pályázatuk elfogadását jelző visszaigazolásokat sem kapták meg a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) az erdőtelepítést
tervező gazdálkodók, márpedig e nélkül nemigen kezdhetnek neki a
tavaszi munkálatoknak. A fő gond az, hogy már csak egy-két hétig
telepíthetnének fákat, mivel később azok már kihajtanak. Éppen ezért az
erdőtelepítés a késő őszi és kora tavaszi időszakban végezhető el. - A
gyenge minőségű szántóföldek erdősítésére kiírt pályázatokat az
erdőgazdálkodók tavaly június 15-ig kellett benyújtsák, s információink
szerint az erdészeti szolgálatok ezek: szakmai elbírálását már
augusztusban elvégezték, s tovább küldték a végső döntés meghozatalára
hivatott MVH-nak - közölte Borkó Károly, a Szabolcs-Szatmár-Bereg
Megyei önkormányzat mezőgazdasági bizottságának elnöke. Véleménye
szerint a késésért főként az MVH okolható, amely nem tudta egyeztetni a
környezetvédelmi minisztériummal, hogy mely területek esnek bele a
Natura 2000 programba. A program területein csak engedélyezett
változtatások végezhetők el. - A 2,5-3 milliárd forintnyi forrás úgy&lt;br /&gt;uniós,
mint hazai részről rendelkezésre áll - tette hozzá, jelezve, a
pályázatok befogadásáról szóló visszaigazolási határidő már rég lejárt.&lt;br /&gt;Egy
február elején megfogalmazott levelükben a Magyar Erdőgazdák Szövetsége
arra hívta fel a figyelmet, hogy még a tavaly őszi telepítéseket is
szóbeli jóváhagyás nyomán végezték el, ami messze nem felel meg a
hivatalos eljárási rendnek. Mint fogalmaznak, a múlt év során sikeresen
megvalósított erdőtelepítések kifizetése is sok esetben várat magára,
azoknak, akiknek valamilyen évközi módosítás vagy ellenőrzés miatt a
mai napig nem fizetett az MVH. A szövetség jelezte, hogy a gazdálkodók
többsége visszatérő erdőtelepítő, akiknél az elhúzódó kifizetések
sokszor megoldhatatlan pénzügyi gondokat okoznak. Az erdőtelepítés
pályázati úton történő finanszírozása ugyanis utólagos, vagyis a
gazdálkodó meg kell előlegezze a telepítés teljes költségét, ami a fa
fajtájától függően hektáronként több százezer forintot is jelenthet.&lt;br /&gt;Magyarország
területének alig 20 százalékát borítja erdő, a kormány által
megfogalmazott távlati cél pedig a 25 százalékos arány elérése. A
szakemberek hétszázezer hektárra becsülik hazánkban azt a területet,
amely az EU előírásai szerint szántóföldi művelésre alkalmatlan, gyenge
termőhelynek minősül. Ugyanekkora területet kellene erdősítenünk, hogy
a jelenlegi erdősültségünket körülbelül 25-26 százalékos szintre
emeljük. &amp;#8211; Az idén problémássá vált pályázatok mintegy tízezer hektár
gyenge minőségű szántóföld erdősítését tűzték ki célul, aminek nagy
része elmaradhat, ha az MVH-ban nem történnek hathatós lépések - mondta
Borkó Károly, hozzátéve: ez az amúgy is hátrányos helyzetben lévő,
gyenge minőségű szántóval rendelkező gazdálkodókat hozza lehetetlen
helyzetbe.  &lt;strong&gt;&lt;em&gt;Dénes&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/font&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align=&quot;center&quot;&gt;
&lt;/div&gt;</description>
   <link>http://zolderdo.net/1_zld_erd_mrnki_iroda/archive/253_erd_erd_minek_erd.html</link>
      <pubDate>Thu, 20 Mar 2008 17:31:01 +0200</pubDate>   
  </item>
    <item>
   <title>Magyar-osztrák erdészeti megállapodás</title>
   <description>&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;Közös fellépés a globális kihívásokkal szemben&lt;br /&gt;Gráf József és Josef Pröll erdészetért felelős miniszterek Brüsszelben aláírták a magyar-osztrák erdészeti együttműködésről szóló &lt;a href=&quot;http://www.forestpress.hu/hu/index.php?option=content&amp;amp;task=view&amp;amp;id=10507&quot;&gt;megállapodást&lt;/a&gt;. A megállapodás elsődleges célja közösen felkészíteni országuk erdőgazdálkodását olyan globális kihívások ellen, mint a klímaváltozás.&lt;/p&gt;&lt;div align=&quot;justify&quot;&gt;
&lt;/div&gt;&lt;br/&gt;&lt;p&gt;A klímaváltozást a Föld országai az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének hatálya alatt 1992 óta próbálják hivatalos keretek között kezelni. A gazdagabb országok, így Ausztria és Magyarország is 1997-ben konkrét, számon kérhető vállalásokat is tettek a klímaváltozás mérséklésére. E vállalásokat az úgynevezett Kiotói Jegyzőkönyvben fogalmazták meg, mely 2005-ben lépett hatályba. A Jegyzőkönyv célja csökkenteni a klímaváltozás előidézéséért felelős üvegházhatású gázok, köztük a széndioxid felhalmozódását a légkörben. &lt;br /&gt;A nagymennyiségű zöld biomassza fotószintetizáló képességének, valamint különleges összetett szerkezetének köszönhetően az erdők a légkörből széndioxidot kötnek meg és raktároznak faanyag formában. Ebből adódóan a Kiotói Jegyzőkönyvben tett kibocsátás-csökkentési vállalások teljesítéséhez az erdők jelentősen hozzájárulnak. Ez a hozzájárulás fokozható olyan eszközökkel, mint a tartamos, fenntartható erdőgazdálkodás támogatása vagy a fa, mint nyersanyag felhasználásának serkentése. &lt;br /&gt;A klímaváltozás elleni magyar-osztrák közös erdészeti fellépés a Kiotói Jegyzőkönyvben vállaltakon túlmutató, példaértékű tudományos-technikai együttműködés.&lt;/p&gt; (ForestPress)  &lt;br /&gt;&lt;div align=&quot;justify&quot;&gt;
&lt;/div&gt;</description>
   <link>http://zolderdo.net/1_zld_erd_mrnki_iroda/archive/252_magyar-osztrk_erdszeti_megllapods.html</link>
      <pubDate>Tue, 22 Jan 2008 07:00:35 +0100</pubDate>   
  </item>
    <item>
   <title>Csattanós válasz egy sötétzöld ötletre!</title>
   <description>&lt;p&gt;Vissza a zsákutcába? (Népszabadság)                      &lt;br /&gt;2008. január 2.&lt;br /&gt;Azért veszem a bátorságot, hogy &amp;#8222;számítógépet ragadjak&amp;quot; mint a Tiszával - egy ideig - hivatásszerűen foglalkozó és annak (1970 és 2000 közötti) négy legnagyobb árvize során a védekezésben részt vevő mérnök, mert igen károsnak tartom azokat a tudományosnak tetsző, populista téveszméket, melyeket Czigler László - minden műszaki és gazdasági megfontolás nélkül - a levegőbe eresztett (Vissza a zsákutcából, október 30.).&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;div align=&quot;justify&quot;&gt;
&lt;/div&gt;&lt;br/&gt;&lt;p&gt;E téveszmékből - ha valaki gyűjtene - már eddig összejött volna egy egész panoptikum, de úgy látszik, van még tartalék. &lt;br /&gt;
A cikkírónak az Új Vásárhelyi-terv néven megfogalmazott koncepció nem
tetszik. Ez szíve joga. De az már nem hagyható szó nélkül, hogy
tulajdonképpen hülyének (minimum alkalmatlannak) nézi a magyar
vízügyiszakember-gárdát - Vásárhelyi Páltól napjainkig.&lt;br /&gt;
A cikkíró az árvízi védekezés céljából eddig kiépített több mint 150
éves, és az Új Vásárhelyi-terv keretében továbbfejlesztendő
folyószabályozási, árvízvédelmi, vízpótlási szisztéma helyett javasolja
a &amp;#8222;török korig működött&amp;quot; fokgazdálkodási rendszert. Aminek lényege; a
folyó árvize a történelem során kialakult. Dart menti mélyedéseken - az
úgynevezett fokokon -szabadon kifolyik, és a mélyebb területeket
hosszabb-rövidebb ideig elöntve fejti ki áldásos hatását, biztosítva a
&amp;#8222;lápi gazdálkodás&amp;quot; minden előnyét.&lt;br /&gt;
Előre kell bocsátanom, hogy nem vagyok ellensége a fokgazdálkodásnak,
mert mint tájgazdálkodási forma - azokon a helyeken, ahol a feltételei
adottak - segíthet a természetközeli állapotok helyreállításában, s
helyi szinten akár megélhetést is nyújthat néhány embernek, ha elég
nagy dotációt adnak hozzá, De nagytérségi méretekben az alkalmazása
egyszerűen agyrém. Olyan, mintha korunk közlekedési problémáit a török
kor előtt használatos ökrös szekerekkel kívánnánk megoldani. Árvízi
védekezésre pedig a fokgazdálkodás már a török kor előtt is alkalmatlan
volt (akkor is voltak árvizek), mert nem ez volt a &amp;#8222;célja&amp;quot;, nem az
ellen hatott.&lt;br /&gt;
Nézzük a történelmet. Ismert, hogy a török kor után a fejlődő alföldi
gazdaság lehetőségeit korlátozta a szabályozatlan vizek kártétele.
Például ezért határozta el 1754-ben négy kun város, hogy, a mai
Abádszalók és Tiszaderzs között egy komolyabb gáttal lezárja a
Mirhó-fokot, és így akadályozza meg a Tisza középvizét abban, hogy a,
Nagykunságon átfolyva azt évente mocsárrá változtassa. Ez a gát volt az
első, komolyabb beavatkozás az Alföld nagyobb térségeinek
vízgazdálkodása érdekében. Lehet, hogy kétszázötven évvel ezelőtt
keményfejű kun őseink nem voltak tisztában saját érdekeikkel?&lt;br /&gt;
Tudjuk az irodalomkönyvekből, hogy Petőfi Sándor 1846-ban Debrecenből
gyalogosan Pestre indult, de a Tisza árvize miatt csak Miskolc
érintésével érhette el célját. Gondoljuk el, hogy akkor mit jelentett a
fokgazdálkodás! Egyébként ebben az évben indult el a tiszadobi
átvágással az akkori &amp;#8222;Vásárhelyi-terv&amp;quot;, amelynek eredményeként -
egyszerűen csak - lakható lett az Alföld. Az tény, hogy műszakilag ez i
a hosszú - kb. 80 évig tartó - folyamat &amp;#8222;tett be&amp;quot; a fokgazdálkodásnak,
de valamit valamiért.&lt;br /&gt;
A szerző gyakorlatilag azt javasolja, hogy az áradások vízhozamát -
vagy annak egy részét - engedjük ki az Alföldre. Nos, ez az utóbbi
évtizedekben sajnos már kétszer is megtörtént, bár nem azért, hogy a
fokgazdálkodást modellezzük. 1970-ben a nagy tiszai árvíz 14 falut
öntött el Szabolcs-Szatmár megyében. Csak lakóházból ötezer pusztult el
teljesen. Ennél valamivel kisebb volt a 2001. évi beregi árvíz
kártétele, de akkor kellett volna megkérdezni az érintetteket, hogy mi
a véleményük a fokgazdálkodásról. Az is igaz, hogy a fenti árvizek
idején - ahogy Czigler László is írja - már nem három méter volt a
folyó vízjátéka, hanem tizenkettő.&lt;br /&gt;
Tudom, hogy okfejtésemmel nem tántoríthatom el a cikk íróját
szándékától. Ezért javaslom, hogy részletesen munkálja ki elméletét.
Szerintem az alábbi munkamódszert célszerű alkalmaznia:&lt;br /&gt;
- Válasszon ki a Tisza mentén egy úgynevezett árvízi öblözetet, amelybe ki akar&lt;br /&gt;
ja engedni a vizet. A területet gondosan ismerje meg, nézze meg, hogy a
lakott területek az árvízvédelmi töltés védelmében bízva mennyire
terjeszkedtek le a mélyebb területekre, milyen mezőgazdasági, ipari,
közlekedési létesítmények vannak a fokgazdálkodással érinteni
szándékolt térségben.&lt;br /&gt;
&amp;#8211; Konzultáljon az agrárszakemberekkel arról, hogy a területen honos
növénykultúrák milyen mértékű és milyen időtartamú vízelöntést bírnak
el. &lt;br /&gt;
- Ezek után vegye elő a terület szintvonalas térképét, és vizsgálja
meg, hogy a szándékolt méretű vízborítás esetén mekkora az elöntött
terület, milyen műszaki , berendezések szükségesek a területen lévő
települések, valamint a normális életet és üzemmenetet biztosító
létesítmények megvédéséhez.&lt;br /&gt;
- Számolja ki azt is, hogy az öblözet mekkora vízhozamot &amp;#8222;nyel el&amp;quot; az elöntés&lt;br /&gt;
során. A &amp;#8222;felesleges&amp;quot; árvízi vízhozam mennyiségéből kiszámítható, hogy még&lt;br /&gt;
hány öblözetet kell bevonni a &amp;#8222;fokgazdálkodás&amp;quot; körébe, hogy a többi terület biztonságban legyen.&lt;br /&gt;
- Ezek után számolja ki, hogy öblözetenként mibe kerül a lakott
területek, az ott működő ipari-agrár-közlekedési létesítmények
bevédése, mekkora a mezőgazdasági kultúrák hozamkiesése, és mekkora az
egész rendszer - mármint a fokgazdálkodáshoz tartozó csatornák,
műtárgyak stb. - beruházási költsége. Ezen túl kalkuláljon a rendszer
árvíz alatti működtetési költségeivel is.&lt;br /&gt;
Ha jól számol, akkor rájöhet arra, hogy nemcsak a létesítés, hanem a
működtetés költségei is jóval nagyobbak, mint amennyibe az egész Új
Vásárhelyi-terv kerül, akár a beruházásról, akár a létrehozott rendszer
működtetéséről beszélünk.&lt;br /&gt;
Ezek után döntse el, hogy kinek kell visszajönnie a zsákutcából.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kádár Zoltán&lt;br /&gt;
mérnök&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;Kommentár: Legalább így kellene minden un.&amp;quot;természetvédőt&amp;quot; eligazítani!!&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;div align=&quot;justify&quot;&gt;
&lt;/div&gt;</description>
   <link>http://zolderdo.net/1_zld_erd_mrnki_iroda/archive/251_csattans_vlasz_egy_sttzld_tletre.html</link>
      <pubDate>Sat, 05 Jan 2008 07:22:31 +0100</pubDate>   
  </item>
    <item>
   <title>Sajóládi erdő, avagy de jó autó a Trabant!</title>
   <description>A sajóládi erdőügyről északerdős szemmel (ForestPress)	         
	
    		      



  &lt;table width=&quot;100%&quot; cellspacing=&quot;1&quot; cellpadding=&quot;0&quot; border=&quot;0&quot; class=&quot;contentpaneopen&quot;&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;
    &lt;td width=&quot;70%&quot; valign=&quot;top&quot; align=&quot;left&quot;&gt;
      	&lt;/td&gt;
    &lt;td valign=&quot;top&quot; align=&quot;right&quot;&gt;
	    &lt;/td&gt;
  &lt;/tr&gt;

  &lt;tr&gt;
	&lt;td valign=&quot;top&quot; colspan=&quot;2&quot;&gt;

	    &lt;/td&gt;
  &lt;/tr&gt;
  &lt;tr&gt;
    &lt;td valign=&quot;top&quot; colspan=&quot;2&quot;&gt;
	  &lt;span class=&quot;createdate&quot;&gt;2007.12.21.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;
&lt;p&gt;&lt;em&gt;&lt;img width=&quot;250&quot; hspace=&quot;6&quot; height=&quot;187&quot; border=&quot;0&quot; align=&quot;left&quot; src=&quot;http://www.forestpress.hu/hu/images/stories/erdokar/sajolad_p017k.jpg&quot; /&gt;Fotó: Rimaszécsi László&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Több alkalommal foglalkoztunk a Sajólád határában elterülő
erdőtömb ügyével, amelyet súlyos természetkárosítás ért az elmúlt 15-20
évben.&lt;/strong&gt; Ezúttal az erdő kezelője fejti ki álláspontját a esetről. &lt;/p&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br/&gt;&lt;table width=&quot;97%&quot; cellspacing=&quot;0&quot; cellpadding=&quot;0&quot; border=&quot;0&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td width=&quot;100%&quot; height=&quot;65&quot; background=&quot;templates/forestpress/images/box_05_c.png&quot;&gt;&lt;table width=&quot;100%&quot; cellspacing=&quot;1&quot; cellpadding=&quot;0&quot; border=&quot;0&quot; class=&quot;contentpaneopen&quot;&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td valign=&quot;top&quot; colspan=&quot;2&quot;&gt;&lt;p&gt;A rádió és televízió műsorokban, újságokban visszatérő téma legfőbb érintettje, az Északerdő Zrt. az alábbiakban tájékoztat!&lt;br /&gt;A
180 hektáros területtel kapcsolatban a &amp;#8217;80-as évekbe kell
visszatekinteni. A talaj vízszintjének nagymértékű csökkenését
rohamosan követte a - mesterséges eredetű -faállomány lábon száradása,
mely miatt a faanyag hasznosíthatóságának céljával kényszerű -
hatóságilag előírt - kitermelésekre került sor.&lt;br /&gt;Sajnos igazolódik az
is, amit 2004-ben több jelentős fórumon szóvá tettünk, hogy ennek a
területnek a Natura 2000 hálózatba történő bevonása hibás döntés volt.&lt;br /&gt;Az
erdészek munkaidejének legnagyobb részét az erdővagyon megőrzése tölti
ki ebben a térségben. Az erdőgazdaság nem önmaga ellensége! Az ellopott
faanyag a cég számára értékvesztés, törvényi kötelezettség, hogy minden
egyes hektárt fel kell újítani és ennek költsége messze meghaladja az
állami támogatást. Mindemellett elengedhetetlen a szakma számára a
pozitív társadalmi megítélés! &lt;br /&gt;A falopás nem csak sajóládi, nem
csak borsodi sajátosság! Sajnos újra és újra országos gond. Nagyon
fontos, hogy a társadalom, a természetet védeni kívánók szót emeljenek
ez ellen, de még fontosabb lenne, hogy együtt, egymást segítve fékezzük
meg a &amp;#8222;nevető harmadikat&amp;#8221;! A hatóságok eszközei egyelőre erőtlennek
bizonyulnak.&lt;/p&gt;
&lt;p align=&quot;right&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;em&gt;Rencsiné Ágh Márta&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt; &lt;/p&gt;	&lt;/td&gt;
  &lt;/tr&gt;
      &lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;br /&gt;
          &lt;/td&gt;
          &lt;td height=&quot;100%&quot; background=&quot;templates/forestpress/images/box_06_c.png&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;div align=&quot;justify&quot;&gt;
&lt;/div&gt;</description>
   <link>http://zolderdo.net/1_zld_erd_mrnki_iroda/archive/250_sajldi_erd_avagy_de_j_aut_a_trabant.html</link>
      <pubDate>Sat, 22 Dec 2007 06:17:38 +0100</pubDate>   
  </item>
    <item>
   <title>Svédcsavar</title>
   <description>&lt;br /&gt;
          &lt;table width=&quot;100%&quot; cellspacing=&quot;1&quot; cellpadding=&quot;0&quot; border=&quot;0&quot; class=&quot;contentpaneopen&quot;&gt;
  &lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;
        &lt;td width=&quot;100%&quot; class=&quot;contentheading&quot;&gt;
			Svéd véleménykülönbségek egy összehangolt uniós erdészeti politikáról (ForestPress)	         
	&lt;/td&gt;
        &lt;td align=&quot;right&quot;&gt;&lt;a title=&quot;PDF&quot; href=&quot;javascript:void window.open(&#039;http://www.forestpress.hu/hu/index2.php?option=content&amp;amp;do_pdf=1&amp;amp;id=10182&#039;, &#039;win2&#039;, &#039;status=no,toolbar=no,scrollbars=yes,titlebar=no,menubar=no,resizable=yes,width=640,height=480,directories=no,location=no&#039;);&quot;&gt;&lt;/a&gt; &lt;/td&gt;
    	    &lt;td align=&quot;right&quot;&gt;&lt;a title=&quot;Nyomtatás&quot; href=&quot;javascript:void window.open(&#039;http://www.forestpress.hu/hu/index2.php?option=content&amp;amp;task=view&amp;amp;id=10182&amp;amp;pop=1&amp;amp;page=0&#039;, &#039;win2&#039;, &#039;status=no,toolbar=no,scrollbars=yes,titlebar=no,menubar=no,resizable=yes,width=640,height=480,directories=no,location=no&#039;);&quot;&gt;&lt;/a&gt; &lt;/td&gt;
    	        &lt;td align=&quot;right&quot;&gt;&lt;a title=&quot;E-mail&quot; href=&quot;javascript:void window.open(&#039;http://www.forestpress.hu/hu/index2.php?option=content&amp;amp;task=emailform&amp;amp;id=10182&#039;, &#039;win2&#039;, &#039;status=no,toolbar=no,scrollbars=no,titlebar=no,menubar=no,resizable=yes,width=400,height=200,directories=no,location=no&#039;);&quot;&gt;&lt;br /&gt; &lt;/a&gt;&lt;/td&gt;
      &lt;/tr&gt;

&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;

  &lt;table width=&quot;100%&quot; cellspacing=&quot;1&quot; cellpadding=&quot;0&quot; border=&quot;0&quot; class=&quot;contentpaneopen&quot;&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;
    &lt;td width=&quot;70%&quot; valign=&quot;top&quot; align=&quot;left&quot;&gt;
      	&lt;/td&gt;
    &lt;td valign=&quot;top&quot; align=&quot;right&quot;&gt;
	    &lt;/td&gt;
  &lt;/tr&gt;

  &lt;tr&gt;
	&lt;td valign=&quot;top&quot; colspan=&quot;2&quot;&gt;

	    &lt;/td&gt;
  &lt;/tr&gt;
  &lt;tr&gt;
    &lt;td valign=&quot;top&quot; colspan=&quot;2&quot;&gt;
	  &lt;span class=&quot;createdate&quot;&gt;2007.12.11.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;
&lt;strong&gt;A svéd erdőtulajdonosok és a faipar képviselői, jobban
örülnének annak, ha az erdészet ügyeit külön, saját politikai
egységként kezelnék&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;Az erdőt valamennyi svéd, mind
kulturális, mind anyagi szempontból szívügyének tekinti. Manapság az
erdészeti ágazatban növekszik azoknak a szereplőknek a száma, akik
pozitívan viszonyulnak egy bizonyos összehangolt erdészeti politika
iránt &amp;#8211; olvasható a Nordic Forestry oldalon.&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;div align=&quot;justify&quot;&gt;
&lt;/div&gt;&lt;br/&gt;&lt;p&gt;Therese Andersson, az Ume? Egyetemről ugyanakkor azt állítja, hogy a
politikusoknak kétségeik vannak egy ilyen projekt bölcsességét
illetően. Európa legtöbb részén az erdőre úgy tekintenek, mintha annak
semmi jelentős gazdasági, financiális értéke sem lenne. Valamennyi EU
tagország közül Svédország rendelkezik a legkiterjedtebb
erdőterülettel, és az erdőn alapuló üzleti vállalkozásainak csoportja
az ipar csaknem 30 százalékát teszi ki. Therese Andersson doktori
értekezéséhez készített tanulmányában sorra veszi egy közös, uniós
erdészeti politika előnyeit és hátrányait, és a svéd valamint európai
erdészeti szereplők viszonyulását egy ilyen elgondoláshoz. Dolgozata
alapján a svéd erdészeti ágazat szereplői egy közös EU erdészeti
politikára, mint olyanra, elutasítóan tekintenek. Mégis közülük egyre
többen, főként erdőtulajdonosok és a faipar képviselői, jobban
örülnének annak, ha az erdészet ügyeit külön, saját politikai
egységként kezelnék. Ennek fő oka az, hogy máskülönben felmerül annak a
kockázata, hogy az erdészet ügyei másodlagos kérdésekké válhatnak, a
mezőgazdasági, környezeti és energiakérdésekhez képest. Másik érvük,
hogy egy összehangolt erdészeti politika financiálisan fenntartható,
jelentős ökológiai és társadalmi értékeket hordozó üzleti
vállalkozásként megmutatná az erdészeti szektor lehetőségeit, erejét. &lt;br /&gt;Therese
Andersson azt tapasztalta, hogy a svéd politikusok főként az EU növekvő
hatását szemlélik rosszallva az erdészeti ágazatban. A legtöbb erdő
magántulajdont képező nemzeti vagyon és a sajátos, svédországi
viszonyokkal a legjobban a nemzeti erdészeti politika alapján lehet
foglalkozni. A svéd politikusok, valamint az erdészeti ágazat más
szereplői attól tartanak, hogy hasonlóan az EU Agrár Politikájához,
valamiféle államilag támogatott erdőgazdálkodás jönne létre. Ilyen
politika az erdészet számára költséges is és bürokratikus lenne. Dél-
és Közép-Európában például erdőfelújításhoz és az erdőtüzek elleni
küzdelemhez kérnek támogatást.  &lt;br /&gt;Therese Andersson dolgozata
elkészítéséhez mind Brüsszelben, mind Svédországban több mint negyven,
kulcspozícióban lévő erdészeti szereplővel folytatott beszélgetést. A
svédországi megkérdezettek között voltak politikusok, különféle
hivatalok köztisztviselői, erdőbirtokosok, sami nemzetiségűek, de az
ipar és a környezetvédő szervezetek képviselőivel is beszélt.&amp;quot;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;Kommentár: Ők már rájöttek, hogy elszúrták?&lt;/p&gt;&lt;div align=&quot;justify&quot;&gt;
&lt;/div&gt;</description>
   <link>http://zolderdo.net/1_zld_erd_mrnki_iroda/archive/249_svdcsavar.html</link>
      <pubDate>Tue, 11 Dec 2007 10:12:06 +0100</pubDate>   
  </item>
  </rdf:RDF>

