Ég az ország kiszáradt tüdeje
(Füstbe ment magánerdõs remények?)
Napjaink felkapott témája a bioenergia. Miközben sokan érdeklõdnek iránta, még többen nyilatkoznak meg ebben az ügyben - tapasztalataim szerint-a leggyakrabban bármiféle tényismeret nélkül. A Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok idei rendezvényén tartottak e témakörben egy tanácskozást.
FEHÉR DÁNIEL ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA
(1890-1955)
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR
SOPRON
2000
Fehér Dániel élete és munkássága
A mai erdőmérnök-hallgatók és a fiatalabb nemzedék számára: legenda, botránykő, anekdotákba illő történetek hőse, professzori fenegyerek – saját kora hallgatóinak nem annyira szigora, mint inkább szeszélyei miatt rettegett mókamester, akinek szigorlataira és kollokviumaira a városból vadidegenek szórakozni jártak. Tanszékén autokrata uralkodó, de beosztottjainak irányító mestere, nagy tudású vezető és jóságos atya, aki fehérköpenyes asszisztenciája élén úgy vonult élükön órát tartani a tanterembe, mint Radamesz az Aidában.
Rózsa Tamás, Sághy Attila és Bodó Pál cikke
Az utóbbi években az egyre növekvő energiaigényünket fosszilis anyagokból állítottuk elő. Világméretekben rohamosan növekszik az ipari és lakossági villamos- és hőenergiaszükséglet. A fosszilis anyagok eltüzelése következtében nővekszik a légkör széndioxid tartalma, és egyéb környezetünkre káros gázok koncentrációja is emelkedik. Az üvegházhatás napjainkra egyre aggasztóbbá válik. Égető problémát jelent számunkra a kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése.
A megoldásra két út kínálkozik: a fosszilis energiahordozók felhasználás növekedési ütemét csökkentjük, ehhez jelentős energiaigény csökkenés szükséges, míg a másik, járhatóbb út: új energiatermelési módokat keresük. Azaz növeljük a nukleáris, valamint megújúló energiaforrások részarányát.
Magyarország adottságai és jelenlegi energiaszükséglete alapján a nukleáris, a vízienergia illetve a biomassza lehet a legkörnyezetkímélőbb alternatíva. Természetesen ehhez az szükséges, hogy a biomassza eredetű anyagok termelése korszerű és gazdaságos technológiával történjen. A mező- és erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok megfelelő felhasználása ma már nemzetgazdasági fejlesztési lehetőségnek tekinthető. Ehhez olyan technológia kell, amely a kisebb mértékben károsítja a természeti erőforrásainkat. A tanulmányban először a biomassza előállítási és felhasználási lehetőségeket, majd a nuklearis energiatermelés lehetőségeit vizsgáljuk, végül egy példát mutatunk be a napenergia felhasználására.
Solymos Rezső akadémikus szerkesztésében megjelent az a tanulmánykötet, amely a 2003-2004-ben az MTA Erdészeti Albizottsága rendezvényein elhangzott előadásokat tartalmazza.
Kommentár: Csak az a kérdésem, hogy ki fogja olvasni, mikor az Erdészeti Lapot is alig olvassa- sajnos- kollégáink többsége. Ez olyan elszomorító tény, amit a Szerkesztőbizottság felmérése megállapított. A felmérés egyéb megállapításaira később visszatérek.
TE
A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Fahasználati Tanszékének értékelése
Sajnos csak a 10 évvel ezelőtti állapotot tükrözi. Azóta inkább romlott a helyzet!
Kommentár: A szándékok méltánylandók, de a cél nehezen elérhető. A koncepció egy helyen hibádzik szerintem. Az erdőgazdasági rt.-k ma már szinte minden munkát kisvállalkozókkal végeztetnek el. Igy ők már nem érdekeltek a gépberuházásban, a kisvállalkozó pedig képtelen támogatás nélkül műszaki fejlesztésre. Az erdőgazdálkodás viszont minden támogatási lehetőségből kimaradt !
Érdemes lett volna az erdőgazdálkodás irányitóinak is átvenni ezt a stratégiát, ugyanis akkor nem lenne a szakma ilyen méltatlan helyzetben, amiben jelenleg van. Az viszont érdekes kérdés, hogy a Pro Silva népszerűsitésre volt pénz, az erdőgazdálkodás pr-jére pedig nem !!?
Minden erdésztársamnak figyelmébe ajánlom az alábbi könyvet:
Fák és cserjék / Szilágyi Ferenc
I. rész. Nyitvatermõk : Jegyzetek a fenyõfélékhez II. rész. Zárvatermõk : Jegyzetek a legfontosabb erdõalkotó lombhullató fákhoz
Olvasható on-line a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján: Fák és cserjék
