Erdő, erdő, minek erdő?
Feljegyezte: erik | 20 már, 2008Erdőtelepítés: bürokratikus akadályok (Magyar Nemzet) 2008. március 20. -
Elmaradhat
az idei uniós támogatással megvalósuló tavaszi erdőtelepítés nagy része
a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal késlekedése miatt.
Az erdőtelepítő gazdálkodók egy része ráadásul a tavaly őszi telepítés után járó összegekhez sem jutott hozzá.
Még a pályázatuk elfogadását jelző visszaigazolásokat sem kapták meg a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) az erdőtelepítést
tervező gazdálkodók, márpedig e nélkül nemigen kezdhetnek neki a
tavaszi munkálatoknak. A fő gond az, hogy már csak egy-két hétig
telepíthetnének fákat, mivel később azok már kihajtanak. Éppen ezért az
erdőtelepítés a késő őszi és kora tavaszi időszakban végezhető el. - A
gyenge minőségű szántóföldek erdősítésére kiírt pályázatokat az
erdőgazdálkodók tavaly június 15-ig kellett benyújtsák, s információink
szerint az erdészeti szolgálatok ezek: szakmai elbírálását már
augusztusban elvégezték, s tovább küldték a végső döntés meghozatalára
hivatott MVH-nak - közölte Borkó Károly, a Szabolcs-Szatmár-Bereg
Megyei önkormányzat mezőgazdasági bizottságának elnöke. Véleménye
szerint a késésért főként az MVH okolható, amely nem tudta egyeztetni a
környezetvédelmi minisztériummal, hogy mely területek esnek bele a
Natura 2000 programba. A program területein csak engedélyezett
változtatások végezhetők el. - A 2,5-3 milliárd forintnyi forrás úgy
uniós, mint hazai részről rendelkezésre áll - tette hozzá, jelezve, a pályázatok befogadásáról szóló visszaigazolási határidő már rég lejárt.
Egy február elején megfogalmazott levelükben a Magyar Erdőgazdák Szövetsége arra hívta fel a figyelmet, hogy még a tavaly őszi telepítéseket is szóbeli jóváhagyás nyomán végezték el, ami messze nem felel meg a hivatalos eljárási rendnek. Mint fogalmaznak, a múlt év során sikeresen megvalósított erdőtelepítések kifizetése is sok esetben várat magára, azoknak, akiknek valamilyen évközi módosítás vagy ellenőrzés miatt a mai napig nem fizetett az MVH. A szövetség jelezte, hogy a gazdálkodók többsége visszatérő erdőtelepítő, akiknél az elhúzódó kifizetések sokszor megoldhatatlan pénzügyi gondokat okoznak. Az erdőtelepítés pályázati úton történő finanszírozása ugyanis utólagos, vagyis a gazdálkodó meg kell előlegezze a telepítés teljes költségét, ami a fa fajtájától függően hektáronként több százezer forintot is jelenthet.
Magyarország területének alig 20 százalékát borítja erdő, a kormány által megfogalmazott távlati cél pedig a 25 százalékos arány elérése. A szakemberek hétszázezer hektárra becsülik hazánkban azt a területet, amely az EU előírásai szerint szántóföldi művelésre alkalmatlan, gyenge termőhelynek minősül. Ugyanekkora területet kellene erdősítenünk, hogy a jelenlegi erdősültségünket körülbelül 25-26 százalékos szintre emeljük. – Az idén problémássá vált pályázatok mintegy tízezer hektár gyenge minőségű szántóföld erdősítését tűzték ki célul, aminek nagy része elmaradhat, ha az MVH-ban nem történnek hathatós lépések - mondta Borkó Károly, hozzátéve: ez az amúgy is hátrányos helyzetben lévő, gyenge minőségű szántóval rendelkező gazdálkodókat hozza lehetetlen helyzetbe. Dénes
uniós, mint hazai részről rendelkezésre áll - tette hozzá, jelezve, a pályázatok befogadásáról szóló visszaigazolási határidő már rég lejárt.
Egy február elején megfogalmazott levelükben a Magyar Erdőgazdák Szövetsége arra hívta fel a figyelmet, hogy még a tavaly őszi telepítéseket is szóbeli jóváhagyás nyomán végezték el, ami messze nem felel meg a hivatalos eljárási rendnek. Mint fogalmaznak, a múlt év során sikeresen megvalósított erdőtelepítések kifizetése is sok esetben várat magára, azoknak, akiknek valamilyen évközi módosítás vagy ellenőrzés miatt a mai napig nem fizetett az MVH. A szövetség jelezte, hogy a gazdálkodók többsége visszatérő erdőtelepítő, akiknél az elhúzódó kifizetések sokszor megoldhatatlan pénzügyi gondokat okoznak. Az erdőtelepítés pályázati úton történő finanszírozása ugyanis utólagos, vagyis a gazdálkodó meg kell előlegezze a telepítés teljes költségét, ami a fa fajtájától függően hektáronként több százezer forintot is jelenthet.
Magyarország területének alig 20 százalékát borítja erdő, a kormány által megfogalmazott távlati cél pedig a 25 százalékos arány elérése. A szakemberek hétszázezer hektárra becsülik hazánkban azt a területet, amely az EU előírásai szerint szántóföldi művelésre alkalmatlan, gyenge termőhelynek minősül. Ugyanekkora területet kellene erdősítenünk, hogy a jelenlegi erdősültségünket körülbelül 25-26 százalékos szintre emeljük. – Az idén problémássá vált pályázatok mintegy tízezer hektár gyenge minőségű szántóföld erdősítését tűzték ki célul, aminek nagy része elmaradhat, ha az MVH-ban nem történnek hathatós lépések - mondta Borkó Károly, hozzátéve: ez az amúgy is hátrányos helyzetben lévő, gyenge minőségű szántóval rendelkező gazdálkodókat hozza lehetetlen helyzetbe. Dénes