Z?ld Erd? M?rn?ki Iroda

FEKETE LAJOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1837-1916) Írta: Bartha Dénes SOPRONI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR SOPRON 1997 „FEKETE LAJOS életének és munkálkodásának eredményei az idők folyamán nemhogy elhomályosultak vagy feledésbe borultak volna, hanem ellenkezőleg, az idők múlása folyamán még inkább nyertek jelentőségükben, és az ő szellemi nagysága csak emelkedett, aminek bizonysága az ő tudományos munkásságának forrásul használt termékei és az erdészeti akadémiának erőssége és virágzása. Az ő önzetlen nemzeti érzésekkel telt és tudományosan megalapozott munkálkodása ma még inkább példaként szolgálhat, mint életében." - mondta róla MÁGÓCSY-DlETZ SÁNDOR, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, FEKETE LAJOS egykori tanársegéde, majd később több ízbeni szerzőtársa a Magyar Tudományos Akadémia 1937. március hó 22-én tartott összes ülésén. (Olvassa tovább...)

A pécsi Pannonpower Holding Zrt. erőműve új perspektívát kínál a mezőgazdaság számára a Dél-Dunántúlon
Sok elszórt információ jelenik meg mostanában a magyar sajtóban a biomassza-alapú erőművi termelés előnyeiről. A cikkek általában az innovatív megoldásokat kívánó s cserébe széles körű gazdaságélénkítő hatásokkal kecsegtető megoldás egy-egy szeletét tárgyalják, s csak ritkán van mód arra, hogy több perspektívából is rálássunk az ágazatra. A Megújuló mezőgazdaság és energetika a dél-dunántúli régióban című, nemrégiben megrendezett konferencia előadásai komplex képet adtak a biomassza-alapú energiatermelésről - a fókuszban természetesen a pécsi Pannonpower erőmű tevékenységével.
 (Olvassa tovább...)

Karácsony és a fenyő a régi magyar néphitben

2006. december 20.
Karácsonyt nem csak ma ünnepeljük, hanem honfoglaló eleink is megünnepelték ezt az időszakot, de persze nem egészen úgy, ahogy mi manapság. Hazánkban Bécsből a magyar arisztokrácia nyomán terjedt el a karácsonyfa, az elsőt valószínűleg Brunszvick Teréz állította Aszódon.Eleinknél a Téli Napforduló (Karácsony) a sötét uralma végének, a fény, a tűz újjászületésének ünnepe volt. Ezen kívül a Hétboldogasszony ünnepek is az évkör menetéhez, a természet rendjéhez, a tűz növekvő, vagy csökkenő erejéhez, hatásához igazodtak. A karácsony az év tűzhöz leginkább kötődő jeles napja. A szó jelentése Téli Napforduló. kara = sötét, fekete, csony =változik, fordul.
 (Olvassa tovább...)

Százezer hektáron teremhet az energiafűz (Szabad Föld)

2006. december 15.
Az is elképzelhető, hogy kukorica vagy repce helyett inkább energiafüzet fognak termeszteni a gazdák, mert ez a növény gazdaságosabb és jobban eladható, s megfelel az uniós elvárásoknak is. Ez hangzott el azon a tanácskozáson, melyet Bikalon tartottak dél-dunántúli gazdák számára.

 (Olvassa tovább...)

Dől a fa

Új üzletág az illegális kitermelés

Az erdészeti törvény szigorítását szorgalmazza számos erdészeti vezető. A megélhetési falopás mellett ugyanis terjedőben van egy új „üzletág”, az illegális fakitermelés. Ez a tevékenység több tízmilliós haszonnal kecsegtet ugyan, ám ennél jóval nagyobb gazdasági és ökológiai károkat okoz. Ennek ellenére az esetek többségében csupán szabálysértésként lehet ellene fellépni.

 (Olvassa tovább...)

Egy fedél alatt az erdőművelők (Napló)

2006.12.12.


Kiszolgáltatott helyzetben létező vállalkozások
Megyei körkép - A szakma megbecsülése, anyagi és erkölcsi elismerése érdekében összefognak az erdőművelők, fakitermelők, akik országos szövetség alapításával adnak nyomatékot elképzeléseiknek.
A magyar erdőgazdálkodás ma már elképzelhetetlen erdészeti vállalkozások nélkül, amelyek azonban egyre nehezebb körülmények között dolgoznak, helyzetük bizonytalan és kiszolgáltatott. Ezt a vállalkozói tevékenységet több mint egy évtizede kezdték, amikor az állami erdészetek a műszaki állományt (fakitermelőket, erdőművelőket) „kirakták" vállalkozóknak.

A változásból mindkét fél profitált, a vállalkozó többet és hatékonyabban dolgozott, akár hétvégén is.
A kezdeti, kedvezőnek tűnő helyzet mára odáig fajult, hogy a vállalkozók kiszolgáltatottá váltak. Állításuk szerint a vállalkozói díjat az erdészetek egyoldalúan állapítják meg, nagyon kis mozgáslehetőséget biztosítva a béralku során. Az elmúlt tíz év során nem volt olyan év, amikor figyelembe vették volna az inflációt vagy bármely más gazdasági tényezőt, sőt, olyan év is volt, amikor csökkentették a díjat. Az így kialakult gazdasági körülmények között sok kisvállalkozás fejlődésképtelenné vált, tönkrement. A vállalkozások kényszerpályára álltak. Megjelentek a képzetlen, fél-, egyéves időtartamot megérő „vállalkozások". Ezek csak az erdészetek által diktált vállalkozói díjnak felelnek meg, szinte figyelmen kívül hagynak minden munkaügyi, munkavédelmi törvényt és szabályt.
Az ilyen nyomott vállalási díjak miatt nincs fejlesztési lehetőségük. A géppark öreg, elhasználódott (30-35 éves traktorjaik vannak), az eszközeiket házilag tartják karban, ami akár balesetveszélyt is jelenthet. Szezonálissá vált a munka, a nyári időszakban nehéz a vállalkozás fenntartása, az alkalmazottak megtartása, ugyanakkor a képzett munkaerő elengedése a vállalkozás halála.
Az őszi kormányzati intézkedések további terheket raktak a vállalkozásokra. Az állami ellenőrző hatóságok is komoly intézkedéseket tesznek a feketemunka visszaszorítására, a munkabiztonsági szabályok betartására, amire a társadalmi igény is megvan. Eddig az erdészeti ágazatot elkerülte az ellenőrzés és az átfogó átvilágítás. Most azonban már látható jelei vannak ennek, s komoly következményei lehetnek mind a vállalkozásokra, mind pedig az erdészetekre nézve. A helyzet megérett a radikális változtatásokra. Ennek érdekében novemberben megalapították az Erdészeti Vállalkozók Országos Érdekvédelmi Szövetségét, amelynek elnökévé a pápateszéri Völfinger Bélát választották. A szövetség erőteljes tagtoborzásba kezdett, minél előbb szeretnék kiépíteni a megyei szervezeteiket is. Az elnök a céljaikról szólva elmondta, a probléma megoldását a vállalkozói díj egyszeri, nagyobb mértékű emelésében és az évenkénti inflációhoz igazított vállalkozói díjban látják, amit egységes fellépéssel szeretnének kicsikarni.
Úgy látják, a tűzifa árának kedvező alakulása (rövid idő alatt majdnem a duplájára nőtt) lehetőséget teremt arra, hogy az erdészek rendezzék több mint tízéves adósságukat. A vállalkozásokat tisztességesen szeretnék működtetni, megteremtve a fejlődés, a fejlesztés lehetőségét is.